Sághy Balázs kihagyja a Balaton Szupermaratont

Sághy Balázs sérüléssel bajlódik, ami sajnos meggátolja a 3. BSI Balaton Szupermaratonon történő részvételben. Levelében arról számol be, meddig tudott haladni a felkészüléssel, és végül miért nem tud futni a Balaton Szupermaratonon.

"Kedves Futó Cimboráim! (A megszólításról: Timi kurjantotta utánam a számomra nem túl sikeres őszi maratonon. Egy, a barátaimtól kapott megejtően citromsárga mezben futottam, amit elöl-hátul szemérmetlen méretű "Fuss, Balázs, fuss!" felirattal láttak el. Ennél fogva elég gyakran hallottam ezt a szurkolást a táv során. Nos, az Erzsébet híd környékén már kevéssé voltam fogékony a külső hatásokra, amikor is Timi - aki váltója teljes legénységével sokat segített tavaly a Balatonon, most pedig babáját várva abszolút igazoltan van távol - ugyanígy buzdított. Miután azonban nem volt türelme az akkor már vagy három percesre nyúló reakcióidőmet kivárni, utánam rikkantotta: "Már a futó cimboráidra sem figyelsz?")

Rossz hír: innentől nyílttá vált a versengés az idei Balaton utolsó helyének megszerzéséért, abba kell hagynom a felkészülést. "Pedig olyan szépen indult minden" - na, ez már nem igaz. Nyáron a töredékét sikerült futnom az eltervezettnek, folyamatos betegségek és sérülések miatt. Aztán augusztus végére sikerült összeszednem magam, onnantól pedig tulajdonképpen nem volt baj. A megfázás miatti pár nap, azt hiszem, mindannyiunknak megvolt. Viszonylag jól ment, sokszor még élveztem is (edzés után a zuhanyt...), sikerült majd' két hónapig egy vádlihúzódást is kordában tartani, de a begyulladt sarkammal most már végképp nem tudok mit kezdeni. Pihentettem, jegeltem, óvatosan terheltem, ugyanott vagyok, ráadásul deformálódott is némiképp. Persze, 40 tájékán már ne akarjon az ember szép lenni, elég ha működik, de most már ez utóbbival is bajok vannak. Eddig a sírás. Jó lett volna a negyedik x-et azzal ünnepelni, hogy idén körbeérek, de ez is jó lesz valamire. Január közepén elértem azt a kilométer-mennyiséget, amivel tavaly elindultam (és ami persze most sem lett volna elég a felhőtlen részvételhez), ez már az enyém, jól jön majd az őszi maratonon (mint következő reális cél). De Ti nyomjátok keményen, a hó hamarosan elolvad, a napok is már érezhetően hosszabbak, aztán március második felében hirtelen ránk szakad a tavaszi meleg, olyan időket fogtok menni, hogy magatok sem hiszitek el!

Mit is kívánhatnék? Sérülés-, betegség- és balesetmentes további felkészülést. Felejthetetlen versenyt. Célba érkezést minden nap. Árpádnak zakózásmentes robogózást. És nézzetek néha András bátyámra, őt nem tudom elérni (vélhetően zöld futógatya, sárga esőkabát, már a védjegyei).

Hajrá mindenkinek, üdv:

Sághy Balázs"