A 101. maraton a SPAR Budapest Maratonon

A szegedi Molnár Mihály 67 esztendősen lefutotta élete 100. maratoni versenyét. Tavasszal még úgy volt, hogy ezt a SPAR Budapest Maratonon fogja ünnepelni, de futókedve nagyobb volt, így október 2-án a 101. futása következik a klasszikus távon.

- Nem kevés kilométerrel büszkélkedhetsz, hogy sikerült beleszeretned a futásba?

- Nekem egy élet munkája van benne a sportban. Körülbelül 30 éve futok immár, nagyon szeretem, először az egészségemért kezdtem el, aztán megszerettem a versenyeket. Annak idején birkóztam versenyszerűen az Újpesti Dózsában, majd Szegeden. Miután abbahagytam jött az olimpiai ötpróba, mely a moszkvai olimpia kísérőeseménye volt. Elkezdtem csinálni és a futás jött be a legjobban. 1 óra 50 perc alatt futottam a 28 kilométert, és azt mondtam magamnak: ehhez már nincs messze a maraton sem, kipróbálom. Az első mindjárt 3 óra 12-re sikerült. Maratonfutó lettem, igazolt versenyző a Szegedi Vasutasban. Ez a mai napig tart. Heti 100-120 kilométert futok, most készülök a SPAR Budapest Maratonra, utána Montenegró következik, mint meghívott versenyző. Indultam már –Európa- és világbajnokságon is. Idén 14 versenyen vettem részt, ebből 11-et meg is nyertem a korosztályomban. Tavasszal még az volt a tervem, hogy a SPAR Budapest Maraton lesz a 100. versenyem, de közbejött az ausztriai megmérettetés, így az lett a jubileumi maratonom.

- Mit tudsz mondani a követőknek?

- A maraton csodálatos világ, igazi klasszikus táv. Ha valaki igazán szeret futni, meg kell próbálni. Óvatosan, legalább egy év felkészüléssel, hogy le tudja futni szintidőn belül úgy, hogy élvezze a versenyt. A maraton igazából 30 kilométernél kezdődik, onnan kell kezdeni a versenyzést, főleg az elsőnél. Onnan a szíve viszi tovább a futót. 40-nél már fáj minden porcikája, és talán azt is mondja, hogy soha többé ilyen hülyeséget nem csinál, de mikor célba ér, az olyan csodálatos érzés, hogy átfordul, és már várja a következőt. Az első 42 kilométerre olyan versenyt kell választani, mint amilyen a budapesti maraton is, mert több ezer induló között soha nem marad egyedül. Azt szörnyű átélni, elfogyasztja az embert.

- Miben más a SPAR Budapest Maraton, mint egy másik városi verseny?

- Nagyon kevés olyan európai ország van, ahol nem futottam volna. Ami mindenhol ugyanaz: ha ellövik a rajtot, futni kell. Először magamat, aztán a távot kell leküzdeni, ha meg végigértem örülök, hogy megcsináltam. A hangulatát összevetve más fővárosokkal sajnos még van hova fejlődnünk. Értem ezalatt, hogy némely autós nem tolerálja, hogy másra is lehet használni a várost, mint benzinkipufogásra. Be-beszólnak verseny alatt is. Az utak sincsenek úgy lezárva, hogy az embereknek nagyobb számban legyen kedvük eljönni a versenyre. Idő kell még, hogy ebben is utolérjük a Nyugatot.

- Mit kívánsz versenyzőtársaidnak október 2-ra?

Nagyon jó időt, aztán, hogy minél többen legyenek a rajtnál, minél többen lefussák, és továbbra is maradjanak meg ennél a gyönyörű szép sportágnál, ami testet-lelket fölvidít. Száz éves korig kell csinálni. Jó hangulatot és mindenkinek nagyon sok sikert, aki elindul rajta!