|
|
A hét végéig érvényes a kedvezmény a Műcsarnokba a SPAR Budapest Maraton rajtszámával
Október 16-áig 50 százalékos kedvezménnyel látogathatók a Műcsarnok és az Ernst Múzeum kiállításai a SPAR Budapest Maraton bármely távjának rajtszámával.
Élj a lehetőséggel! Több más intézményhez hasonlóan a Műcsarnokot és az Ernst Múzeumot is fél áron látogathatod, ha magaddal viszed a SPAR Budapest Maraton bármely távjának rajtszámát. Az említett két múzeumba vasárnapig érvényes a kedvezmény. Olvasd el, milyen kiállításokat nézhetsz meg a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban október 16-áig 50 százalékos kedvezménnyel!
Nyilván mindenkinek más az ízlése és az érdeklődése, de talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, a Műcsarnok Bizottság együttesről szóló kiállítása az ősz egyik legizgalmasabb budapesti tárlata. A legendás A. E. Bizottság nevű zenekart, vagy "frontembereiket", a zenész és képzőművész Wahorn Andrást, fe Lugossy Lászlót és ef Zámbó Istvánt biztosan sokan ismerik. A szentendrei Vajda Lajos Stúdióból kinőtt, autodidakta képzőművészek által létrehozott A. E. Bizottság a nyolcvanas évek hazai ellenkultúrájának meghatározó zenekara volt. A "minden lehet művészet, az élet maga is művészet" gondolatához köthető szemléletmódjuknak megfelelően a zenei és képzőművészeti műfajok határainak ironikus áthágásával olyan produktumokat hoztak létre, amelyek ellenálltak a korabeli hivatalos elvárásoknak. Anélkül váltak politikai tényezőkké, hogy egyetlen konkrét politikai ügyre is reagáltak volna, annak ellenére lettek sikeres zenészek, hogy szakmai szempontból képzetlenek voltak, s úgy szabtak új irányt a hazai alternatív kultúrában, hogy a legkevésbé sem szándékoztak irányokat kijelölni. A zenekart bemutató Sírba visztek című kiállítás az együttes tagjainak alkotásain keresztül mutatja be történetüket.
Az Ernst Múzeumban Szolnoki József: Homeopatikus valóság című kiállítása tekinthető meg fél áron október 2. és 16. között. Gyermekkorában Szolnoki József - a sors fintoraként - ugyanazon a héten tette le a kisdobos esküt és lett elsőáldozó. Egészen addig nem tulajdonított ennek különösebb jelentőséget, amíg harminc évvel később, meg nem pillantott egy 1990-ben átragasztott címertáblát. E két - egymástól látszólag teljesen független - dolog között felfedezett párhuzam az átmeneti állapotok vizsgálatára irányította a figyelmét. A kulturális átalakulások, az átmenetiség állapota számos analógiát kínál, újkeletű legendákat generál. Az alkotó számos olyan, a köztudatban sikeresen áthagyományozódó kulturális-történelmi toposznak eredt nyomába, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat történelemről, identitásról, s jellemzik a közbeszédet.
