A Spuri Futómagazin téli számából: Itt a tél, mit csináljunk?

Vége a futószezonnak, jön a rosszidő, hamar sötétedik. Kevesebb a lehetőség a futásra. Hogyan használhatjuk ki okosan ezt a 3-4 hónapot, amíg elkezdődik a következő szezon? A téli időszak a természetben a tárolás, tartalékolás, átvészelés időszaka. Takarékon működik a növényvilág, az állatok is igyekeznek az energiafelhasználást a minimálisra csökkenteni. Télen az emberi szervezet is másképpen működik.

Közepes intenzitású edzések
Sportolás szempontjából, ha szabadtéri, állóképességi sportot űzünk, mint pl. a futás, a közepes intenzitású aerob, izodinamiás edzés javasolt. Csúcsrajárni semmiképpen nem szabad! Nagyintenzitású edzések kerülendők a tél első felében, inkább levezetés, szintentartás a cél. A tél második felében, kb. január közepétől lehet fokozni az intenzitást, elkezdeni az alapozást.
Ha betartjuk a természet alakította élettani rendet, akkor megfelelő edzésekkel kedvezően készítjük fel szervezetünket, ezen belül is a szívet, keringési rendszert az elkövetkező évre. Kedvező változások
A kedvező szív és érrendszeri változások mértéke az edzés típusától és mennyiségétől függ.
A szív kissé kitágul, melynek az a célja, hogy több vérmennyiséget tudjon befogadni. Így az a maximális vérmennyiség, amit a szív elernyedt állapotban befogadni képes megnő, így a szív egy összehúzódás során nagyobb mennyiségű vért képes kilökni. Így gazdaságosabban működik, kevesebb összehúzódással tudja biztosítani a vérkeringést. Ez magyarázza az állóképességi sportolók alacsonyabb szívfrekvenciáját (ez a "pulzusszám"). Nyugalomban, ez gyakran 45-50/perc, sőt, ritkán előfordul 40/perc alatti pulzusszám is, ami ilyenkor nem kóros. (Máskor, szívbetegség esetén, egy 40-es pulzus súlyos állapotot jelenthet!)
Terhelés során az elérhető pulzusszám az edzett és edzetlen személyeknél elméletileg nem különbözik, de az egy ütéssel kilökött vérmennyiség az edzett szív esetén akár kétszeres is lehet, így a perctérfogat az edzett sportolóknál akár kétszerese is lehet az edzetlenekhez viszonyítva.
Nem csak a szív üregi átmérői nőnek meg, hanem a bal kamra izomtömege is. (A bal kamra felel a szisztémás keringésért). Ez a növekedés mérsékelt, soha nem ér el olyan fokot, mint egyes súlyos szívbetegségnél (egyes cardiomyopathiák, aorta billentyű szűkület, súlyos magasvérnyomás).
Ha valakinek nagyobb a szíve, az nem biztos, hogy beteg, de annak egészséges vagy kóros voltát kardiológus szakorvos tudja megmondani.

Kapillaritás
Az állóképességi edzés során a szívizomban és a vázizmokban is nő a kapilláris sűrűség, ez növeli a vázizom maximális keringési kapacitását, és egyenletessé teszi a vázizom keringését. Ilyenkor a vér több időt tölt a kapillárisokban, így a szövetek ugyanannyi vérmennyiségből több oxigént tudnak felvenni.
Tehát, ha ügyesen használjuk ki a téli időszakot, akkor szívünk tavaszra erősebben, gazdaságosabban fog működni, izmaink vérellátása jobb lesz, egész keringésünk javul, így nyugodtan vághatunk neki a következő év nagy feladatainak.

Dr. Csányi Zsolt

A Spuri Futómagazin tavaszi és nyári számaira 2011. március 1-ig 1450 forintért tudsz előfizetni. Az előfizetésről itt találsz részleteket.