Balatoni maraton, balatoni horgászás

A szegedi Wolford Gábor nemcsak a 42 kilométert futja le a Balaton és FélBalaton Szupermaratonon a BSI MaratonFüred távon, hanem édesapjával utána egy balatoni horgászással akarják megünnepelni mindezt.

- Nem sok versenyen indultál eddig, de a Balatonra másodszor mész vissza. Tavaly a Balaton Maratonon félmaratont futottál, most jön a MaratonFüred. Hogyan született meg az elhatározás, hogy "továbblépsz"?

- Maratoni távon ez lesz a második versenyem, mindösszesen pedig a harmadik. A tavalyi balatoni verseny hangulata annyira megfogott, hogy úgy éreztem, vissza kell térnem. A szurkolók, a futótársak, mind-mind hozzátesznek az élményhez, ráadásul profi módon is volt megszervezve, negatívumot nem is tudnék mondani igazából.

- Pedig nem is régóta futsz.

- Komolyabban a futást egy éve kezdtem el, de persze sportoltam mindig is. Hobbi szinten most is kosarazok egy amatőr csapatban Szegeden. Szóval a heti négy-öt edzés mindig megvolt. A futás úgy jött, hogy egyszer a fejembe vettem, hogy le akarom futni a maratont, ezért edzés mellett elkezdtem hosszabb távokat futni.

- Miért akar valaki maratont futni?

- Kihívás volt. Ismertem olyanokat, akik le tudták futni, én is le akartam. Megfertőződtem, mondhatni. Lehet, fura, hogy egy év futómúlttal a hátam mögött neki is vágtam, és azt se mondanám, hogy könnyű volt. A debütálásomon az első 30 kilométer úgy ment magától, onnan jöttek a nehézségek, izomfájdalom, görcs, de legyőztem ezeket, jó volt nagyon. Nem kell félni a maratoni távtól, elsősorban mentális kérdés a lefutása. Ha valaki akarja, megtervezi, beosztja az erejét, akkor nem lehet gond. Fejben dől el, persze azért edzeni is kell rá. Magamnak bizonyítás, hogy meg tudom csinálni, és hiába van az a sok fájdalom közben, mégis megéri. Amikor beér az ember a célba, az olyan lelki pluszt ad, hogy minél többször át akarja élni a futó, legalábbis én igen.

- Mire fogsz figyelni a MaratonFüreden, és lesz-e kiegészítő programod a futás után?

- A mostani versenyre heti 40-50 kilométerrel készülök. Arra azért figyelni fogok, hogy az első maratonomon 20 kilométerig nem frissítettem, pedig ez fontos, vissza is ütött később. Kell táplálkozni, meg inni, mert az energiaveszteség nagyon ki tud jönni a vége felé. A családdal fogok menni, maga a verseny szombaton lesz, de mi már péntekre foglaltunk szállást. Szegedről azért jó pár óra lenne az út, így viszont nem kell majd olyan korán kelni. Ráadásul vasárnapra meg beterveztünk édesapámmal egy igazi balatoni horgászást, tán még fogunk is valamit. A tiszai halak után megkóstoljuk a balatonit is. Ugyan senki más nem fog elindulni a családból a versenyen, de így mégis együtt leszünk, és egy jó családi hétvégét töltünk el a Balatonnál.