Bemelegítés a Minicittán, futás a Vivicittán

Róthné Mong Márta fanatikus futónak tartja magát. Képes hajnalban kelni azért, hogy egy újabb edzést iktathasson a felkészülési programba. Szerencséje van, ugyanis családja szinte összes tagját sikerült megfertőznie a futás szeretetével. A 26. T-Home Vivicittá Városvédő Futáson is ott lesz, a családja több tagjával képviselteti magát.

- Mikorra datálható a "futóőrületed" kezdete?

- Teljesen spontán jött az ötlet, eredetileg az erőnlétemet szerettem volna felturbózni, ám miután 500 méter megtétele is komoly problémát okozott, eldöntöttem, hogy addig nem nyugszom, míg meg nem lesz az első maratonom. 2007 augusztusától rendszeres résztvevője vagyok a BSI rendezvényeinek.

- Hogyan viszonyul a család ehhez a hobbihoz?

- Jól, sőt egyre jobban! Első körben a férjem csatlakozott hozzám, igaz elsősorban a terep- és tájfutás érdekli, de az őszi két nagy versenyen azért ő is rajthoz áll. Nemrég a lányom is hobbi szinten elkezdett futni, még az elején jár, de az irány határozottan remek. A nagyobbik fiam és édesanyám áprilisban a versenyre is elkísér, együtt fogjuk legyalogolni az első távot. Egyedül kisebb fiam passzív, már mondtam neki, hogy van még pár éve, utána nincs mese, beáll ő is a sorba. 43 évesen kezdtem, nála is hajlandó vagyok várni még egy keveset.

- Akkor szinte az egész család ott lesz a Városligetben. Te milyen távot választottál?

- Valójában szinte egész nap a mozgásé, a gyaloglás mellett ugyanis a 3,5 kilométeres távon fogok bemelegíteni és a 11,2-n is rajthoz állok. Koromból adódóan sosem volt cél a dobogós helyek megszerzése, pusztán arra koncentrálok, hogy sérülésmentesen és vidáman érjek a célba. Természetesen arra azért figyelek, hogy egy picit minden évben javítsak az időeredményemen. Kezdetben 7 perces ezreket futottam, amit mára sikerült 6:00 alá szorítanom. Egyébként maga a verseny a felkészülés egy állomása az őszi maraton előtt. Tavaly sikerült először lefutnom a távot, nemrég Balatonfüreden dupláztam, és nagyon szeretnék még jobban felkészülni az őszi megmérettetésre.

- Fűződik valamilyen kedves emléked a T-Home Vivicittához?

- Természetesen több is! A legkedvesebb, ha jól emlékszem két éve történt, amikor a Margitszigeten rendezték a versenyt, és a bemelegítés során a fiammal a Víztorony tetejére másztunk fel, hogy gyönyörködjünk a kilátásban. És fent, a víztorony tetején egy középiskolai osztálytársamba botlottam. Olyan hihetetlennek tűnt, hogy több évtized után ilyen körülmények között találkoztunk újra, és még meg is ismerjük egymást. Azóta már több versenyen is találkoztunk, remélem még így lesz a jövőben is!