Célba érkezni mosollyal az arcon

Egy esztendővel ezelőtt még szinte alig volt kilométer Gálfi Anita lábában, tavaly novemberben mégis félmaratont futott. Most ősszel még soknak tartotta a maratont, de mint fogalmazott, ha jól sikerül a 30 kilométeres táv a SPAR Budapest Maratonon, akkor jövőre jöhet a teljes táv.

- A bajai FuTeam mekkora csapattal képviselteti magát az őszi futóidény legnagyobb megmérettetésén?

- Három fiú a teljes távon, ketten a 30 kilométeren állunk rajthoz, és egy ekiden váltót is összeállítottunk. Mindössze egy éve ismerem a társaságot, de pillanatok alatt otthon éreztem magam, rengeteg rendkívüli embert ismertem meg. A jó hangulatú közös edzések, a versenyek mind-mind erősítik a csapatszellemet, nagyon örülök, hogy csatlakoztam hozzájuk.

- Rögtön a futás mellett tetted le a voksod?

- Eleinte csajos sportokkal próbálkoztam, azonban az aerobic és a spinning is időhöz kötött, és egy ötéves kisfiú mellett ez nem könnyen kivitelezhető, ezért a legmobilabb sportág mellett döntöttem. A futócipő még a munkahelyemen is nálam van, és ha úgy végzek, irány a sziget Baján, és készülök a következő megmérettetésemre.

- Mi fogott meg ebben a sportban?

- A jó csapat mellett bebizonyította, hogy bármit el lehet érni, amennyiben teszünk is érte. Tíz éven keresztül szinte semmit sem mozogtam, és ha minden jól megy, 2012-ben már maratont is futhatok. Ez hatalmas dolog. Természetesen nem ment minden egyik napról a másikra. Tavaly a K&H olimpiai maraton váltón a 7 kilométerért küzdöttem, az volt a kihívás, és nem volt könnyű, de később már a tízezer méter sem okozott gondot, sőt tavaly novemberben a Balatonon már félmaratont futottam.

Gálfi Anita (1797) célba érkezik a tavalyi Balaton Maraton és Félmaratonon

- Milyen tanácsokkal láttak el a verseny előtt csapattársaid?

- Elsősorban arra a két alapvetésre figyelmeztetettek, hogy nehogy elfussam az első kilométereket és a frissítőket is minden alkalommal használjam ki. A Velencei-tónál már egyszer teljesítettem a 27 kilométeres kört, akkor úgy éreztem, maradt a lábamban még háromezer méter, így bár van bennem drukk, úgy érzem, képes leszek legyőzni a távolságot. Időben egyelőre nem gondolkozom, arra törekszem, hogy mosolyogva érjek be a célba.

- A családban hogy fogadták az új hobbit?

- Amíg kisebb távokon futottam, semmi probléma nem volt, de ahogy kézzel foghatóvá vált a maraton, egyre több lett az aggódás. Szerencsére a párom többszörös maratonista, így támaszkodhatok rá ebben a kérdésben. Dániel fiam pedig szintén élvezi a futást, kisebb versenyekre elkísér, nemcsak szurkol, de pár kilométert teljesít is. Azt kell, hogy mondjam, családi szinten rendben van az utánpótlás-nevelés.