Első félmaraton apai segítséggel

Szögi Márta Rita élete első Nike Budapest Félmaratonját fogja futni szeptember 4-én a Városligetben. "Korábban még nem voltam elég érett hozzá" - magyarázza a szegedi egyetemista lány, aki a tízszeres maratonista édesapjával együtt készül.

- Reggeli vagy esti futónak tartod magad?

- Általában korán kelünk az edzések miatt, a nyári hőségben pedig nincs is más választása az embernek. Rendszerint fél hétre érünk ki a tiszai töltéshez, ahol egy-másfél órát szoktunk edzeni heti négy alkalommal, ahová anyu is el szokott minket kísérni, térde miatt biciklivel. Az edzésnaplóm szerint eddig kétszer emeltük 16 ezerre a távolságot. Szerencsére jól reagált a szervezetem, igaz, apu is vigyázott rám, ügyelt a fokozatosságra. Egy év alatt hozott fel arra a szintre, hogy elindulhassak a félmaratonon. Kíváncsi vagyok, mire lesz elég a jelenlegi edzettségi állapotom.

- Ilyen szülői háttérrel nem adja magát a gyerekkori kezdés?

- Apu szerencsére sosem erőltette a futást, de természetesen azért párszor elkísértük így is edzeni. Véleményem szerint akkor még kicsi voltam, nem elég érett ahhoz, hogy felfogjam, mennyire is jó dolog ez a sport. Elköltöztem otthonról, elmúltam húsz éves, amikor saját magam éreztem úgy, hogy itt az ideje egy újabb esélynek. Hihetetlenül tud motiválni, képes vagyok hajnalban kelni azért, hogy fussak 10-12 kilométert reggelente. Mint minden mozgás, kialakít egyfajta függőséget, de az egészségért megéri ennyi áldozat.

- Barátaid és csoporttársaid hogyan vélekednek az új hobbidról?

- Mindenképpen pozitívan. Látom rajtuk, hogy ők is szeretnének egy hasonló célt találni az életükben, ugyanakkor nem mindannyiukon érzem a kitartást. Márpedig a sport anélkül nem megy!

- Milyen tanácsokkal vértezett fel apukád az őszi idénynyitó előtt?

- Elsősorban arra hívta fel a figyelmemet, hogy a tömeg minden bizonnyal magával fog sodorni, de nekem tartalékolni kell az erőmet. Szerencsére a versenyen is velem lesz, és együtt leszünk végig, így számíthatok a támogatására. Nem tervezünk őrült tempót, azonban 2 órán belül jó lenne célba érni. Nemcsak önmagunknak szeretnénk bizonyítani, ott lesz a szurkolók között anyu, nagynéném és két unokatesóm is! Az edzésmunkát maximálisan teljesítettük, részt vettünk a T-Homa Vivicittá Városvédő Futáson, ott voltunk még két másik rövidtávú versenyen. Már nagyon várom, hogy több ezer emberrel együtt fussunk végig Budapesten.