Jansik György: Évi két-három félmaratonra szükségem van

Nem utolsó motiváció, ha az ember felesége "futóbolond": Jansik Györgyöt idén is felesége nevezte a Nike Budapest Félmaratonra. A Békés megyei Kardoson élő fiatalember munkájából fakadóan idén szinte alig tudott készülni az őszi idénynyitóra, de mint mondta, szeptember 4-ére felszívja magát annyira, hogy 2 órán belül teljesítse a 21 kilométeres távot.

- Kinek köszönhető, hogy évente néhány versenyen rajthoz állsz?

- Elsősorban a feleségemnek. Már megismerkedésünk pillanatában "futóbolond" volt, így miután elkezdtünk randizgatni, én is csatlakoztam hozzá. Néhány hónap után rajthoz álltam egy-két rövidtávú versenyen, és elsőre megtetszett a verseny szervezése, a hangulat és az a jó közösség, amit ott találtam. Ráadásul szeretem a kihívásokat, így egyre nagyobb távú megmérettetésekre neveztem. 2002 óta csak egy alkalommal hagytam ki a Nike Budapest Félmaratont, és háromszor lefutottam a 42 kilométert is.

- Mi fogott meg leginkább az őszi idénynyitókból?

- A befutók jelentik számomra a tetőpontját a versenynek. Az erőd már rég elfogyott, alig élsz, az utolsó 100-200 méterre a közönség segítségével mégis fel tudod szívni magad. Megújulsz, és úgy haladsz át a célvonalon, hogy maximálisan kiadtál magadból mindent. Ezekért a pillanatokért érdemes nekivágni ennek a hosszú távnak. Természetesen vannak nehéz szakaszok is. Volt olyan év, mikor a rakparton egyszerűen megállt a levegő, a hőség pedig elviselhetetlen volt. Nem is emlékszem, hogyan verekedtem túl magam azon a néhány kilométeren.

- Közös a felkészülésetek, vagy csak a versenyekre neveztek együtt?

- Tavalyig sokat edzettünk együtt, azonban a munka keresztülhúzta a számításaimat. Kizárólag futni nem maradt időm, így a felkészülést a fociedzésekkel tudom le. Heti két alkalommal gyakorlunk, hétvégén pedig meccset játszunk. Csatárként bizony megérzem, hogy mennyi pluszt jelentett a futás, nagyon remélem, hogy a jövőben lesz alkalmam visszatérni ehhez a sportághoz is.

- Lesz szurkolótáborotok?

- Minden évben egy autóval utazunk fel. Ketten futunk, a család többi tagja pedig buzdít minket. Van egy bevett szokás, tömegközlekedéssel eljutnak a táv feléhez, és ott is szurkolnak értünk.

- Ki a jobb futó?

- Eleinte még volt némi előnyöm a feleségemmel szemben, azonban ez a különbség az idei edzéshiánynak köszönhetően eltűnt. Ráadásul maratonra is készül, így nagyon komolyan veszi a felkészülést. Szeretnénk két órán belüli időt futni, erre mindkettőnek reális az esélye. Nem szeretnék eltunyulni, évi 2-3 alkalommal mindenképpen jövőre is rajthoz fogok állni félmaratoni távon.