|
Két barát együtt legyőzi a 95,9 kilométert
A mezőberényi Forró Ferenc a futásnak köszönheti azt a barátját, akivel azóta már együtt is dolgozik. Párosban indulnak a Balaton és Félbalaton Szupermaratonon az utóbbi távon, ahol akár a dobogó is összejöhet, bár nem ez az elsődleges céljuk.
- Most indulsz először a 4. BSI Balaton és FélBalaton Szupermaratonon, mindjárt párosban. Kivel?
- Schultz Gyurival, aki barátom, munkatársam és főnököm is egyben. A Békéscsabai Előrében futottam versenyszerűen, maratont is, de sajnos jött egy betegség, ami miatt abba kellett hagynom az orvosok tanácsára. De a sors visszaadta, amit elvett, mert utána volt egy másik betegségem, amire meg az volt a gyógymód, hogy újra kezdjek el futni. Nyilván ugyanazokra az eredményekre annyi kihagyás után már nem voltam képes. Aztán egyszer csak az országúton edzés közben összetalálkoztam egy emberrel, elkezdtünk beszélgetni, egyre jobban összebarátkoztunk, majd megkért, hogy segítsek neki felkészülni egy 3:30-on belüli maratonra. Na, ő volt Gyuri. Fel is készültünk, és sikerült is a terv valamelyik Budapest Maratonon, amit aztán már együtt is futottunk le. A futókapcsolaton felül most már segítek a vállalkozásában is, és igazi barátomnak mondhatom.
- Hogyan történt a futáshoz való visszatérésed?
- 2002 körül egy másik barátom, Földi Mihály keresett meg - aki még onnan ismert, amikor versenyszerűen futottam -, hogy készüljek fel a Békéscsaba-Arad futásra, mert ők csapatban indulnak. Fel is készültem, de sajnos akkor hozzájuk hely hiányában még nem fértem be. Úgy voltam vele, ha már újra nekikezdtem, kicsit még teszek hozzá, akkor talán sikerül lefutnom újra egy maratont. Versenyzőkoromban azért futottam egy párat. Talán az év szeptemberében sikerült is lemennem 3:30 alá.
- A FélBalaton távját célozzátok meg. Hogyan osztjátok fel egymás között a kilométereket, a szakaszokat?
- Azért csak ezen indulunk, mert Gyurinak munkahelyi elfoglaltságai vannak, nekem meg családi, nemrég született meg a kisfiam, ő a legfontosabb. Nagyrészt a pillanatnyi forma fog dönteni, mondjuk selejtezőt azért nem fogunk vívni. Egy nap három szakasz lesz: az a terv, hogy az elsőt és a harmadikat ugyanaz futja, a középsőt pedig a másik, másnap meg pont fordítva. Nem egyenlőek a távok, második nap a kétszer 17 kilométer jut annak, aki kettőt fut. Az elég kemény, meg kell fontolnunk a sorrendet alaposan.
- Valamilyen eredményt kitűztetek célul?
- Elsősorban szeretnénk magunkat jól érezni. Nézve a tavalyi eredményeket, valószínűleg nyertünk volna az akkori formánkban. Idén a már elmondott okok miatt nem tudtunk annyit edzeni, meg nyilván erősebb lesz a mezőny is, hogy elmaradt a Bécs-Budapest. Ha összejön a dobogó, jó lenne. De nem a siker a lényeg, hanem a hangulat, az, hogy élvezzük az eseményt.