Sárkányhajó után félmaraton

Ónodi Lóránt eddig mindössze egy utcai futóeseményen vett részt, de az annyira meghatározó volt, hogy kedvet kapott ehhez a "műfajhoz". Ott lesz a 26. Nike Budapest Nemzetközi Félmaratonon is.

- Hogyan került képbe az őszi idénynyitó?

- Tavaly májusig vezethető vissza a történet. Ekkor kezdetem el sárkányhajózni, és a csapatunkból többen is neveztek a T-Home Vivicittára. Én is csatlakoztam hozzájuk. Ami pedig ott fogadott, egy pillanat alatt átértékelte a hozzáállásomat a sportághoz. Már a célban tudtam, komolyabb kihívásokkal szeretnék megbirkózni, a Nike Budapest Félmaraton mellett pedig nemcsak a népszerűsége döntött, de az is, hogy elegendő időm volt a felkészülésre.

- Korábban nem is futottál soha?

- Szinte semmit. Azonban hamar rájöttem, hogy igazán szeretem a futást. Akkoriban éppen olyan szakasza volt az életemnek, melyben nagy szükségem volt a nyugalomra, és az esti edzések voltak erre a legalkalmasabbra. A rendszerességhez pedig könnyen hozzászokik az ember, és mikor egy hétig nem jutottam ki a Margitszigetre, már rettenetesen hiányzott az érzés. Eleinte elsősorban a sárkányhajózáshoz szükséges állóképesség javítása miatt szerettem, de ma már egyenértékűként tekintek a két sportra.

- Ki segített az edzésterv összeállításában?

- Az interneten kerestem edzésprogramot, ami alapján már tavasszal elkezdtem a felkészülést. Heti négy edzésre álltam rá, igaz nemrég egy tüszős mandulagyulladás két hétre levett a lábamról. Rendszerint esténként vágok neki a távnak, 5 és 15 kilométer között futok a szigeten. Az elején megpróbáltam reggelre időzíteni, de ha eszem, akkor az volt a baj, ha pedig éhgyomorra mentem, akkor meg az. Így maradt az este 8, olykor 10 óra. Ilyenkor legalább a hőség sem zavar a nyári estéken.

- Szerinted mire leszel képes életed első félmaratonján?

- Próbálom reálisan látni a helyzetet: a 2:15-ös szintidőre törekszem, az azonban csodálatos lenne, ha valahogy 120 perc alá tudnám szorítani az időmet. A versenyen ott lesz velem egy ismerősöm, Major Zsuzsanna is, aki tavaly a berlini maratont is teljesítette. Eddig ugyan nem látott el tanáccsal, de a verseny előtti estén majd kifaggatom, mire kell legjobban odafigyelnem. Ha minden ideálisan alakul, akkor jövőre néhány rövidebb távú versenyre is szeretnék nevezni, hogy őszre meglegyen az a rutinom, hogy nekivághassak a 42 kilométernek. Egyelőre azonban a félmaratont várom.