|
Simóné Farkas Anikó: Mindig megküzdök önmagammal
A kistarcsai Simóné Farkas Anikó másodszor megy Siófokra, hogy induljon a 7. Intersport Balaton Maraton és Félmaratonon.
- Mikor kezdtél el futni és miért?
- Körülbelül tíz éve futok immár. Kezdtem az Avon Női Futás 3,6 kilométeres távjával, amire komolyan föl kellett készülnöm, mert akkoriban 200 méter után majd' meghaltam. Szépen fokozatosan fölkészültem, utána jött a 10 kilométer, majd a 12, majd egészen a Nike Budapest Félmaratonokig jutottam. 2003-ban aztán megvolt az első maratonom is, 2004-ben pedig a Balaton Maratonon is elindultam, oda idén jutok el másodszorra. Mikor megszültem a negyedik gyerekemet, azt vettem észre, hogy a kondíciómmal nem vagyok megelégedve túlságosan. Egy túra alkalmából a férjem erre felhívta a figyelmemet, el is döntöttem rögtön, hogy változtatni fogok. A futás nekem nagyon bevált, nagyon megszerettem. Ahogy ráéreztem az ízére, egyértelmű volt, hogy a maraton teljesítése lesz a cél.
- Miért különleges a Balaton Maraton, így, hogy már futottad?
- A 42 kilométer lefutása óriási felkészültséget igényel, nagy könnyebbség, hogy három részre van bontva a táv. Gondolom, nem csak nekem. Nincs különösképpen "tudományos" felkészülési tervem a versenyre, ahogy a szabadidőm engedi és amennyit bírok, egy héten kétszer-háromszor futok tíz kilométereket. Sajnos, többet nem tudok rászánni. Ez meg is látszik, mert általában én vagyok az utolsó befutó, de legalább lefutom.
- Ha nem az eredmény számít, akkor mi?
- Az, hogy önmagammal megküzdök, amit kitűzök célnak, azt teljesítem, és nagyon büszke vagyok a végén, hogy nem adtam fel. Nincsenek időbeli elvárásaim, az azért fontos, hogy a záróbusz ne fenyegessen a hátam mögött. Ez egyébként nem zavar, jó a hangulat, nem azért futok, hogy valamilyen helyezést elérjek, hanem tényleg, hogy teljesítsem ezt a hosszú távot, mert ezek hosszú távolságok.
- A Balaton Maratont mondják szezonzárónak is, nem félsz, hogy esetleg hideg lesz?
- Az nem baj, teljesen jó, hogy ebben az időpontban van a Balaton Maraton. Azt nem lehet kibírni, amikor tűz a nap. Ha fúj a szél, az is jó, ha csöpörög az eső, az is jó, mert amikor futunk, úgyis melegünk van. Csak süvítő nagy hideg ne legyen, egyébként ideális az időpont nekem, kényelmesebb úgy futni, hogy nem kell még az elemekkel külön is birkózni.