A félmaraton, főleg ha egy maraton keretein belül rendezik meg, egészen egyszerű okokból is vonzóbb az embereknek: kevesebbet kell fizetni, kevésbé fárasztó, utána gyorsabban kipiheni magát az ember, és mégis élvezhetjük a verseny bizsergető hangulatát, és elmondhatjuk: "Én ott voltam!". A nézők úgyse tudják megkülönböztetni a maraton és a félmaraton indulóit, a váltófutókat és a "potyázókat" - mindenkinek egyformán tapsolnak a biztonság kedvéért.

A félmaraton egyetlen igazi hibája, hogy benne van a nevében, hogy "fél". Vagyis nagytestvére, a maraton nélkül nem is létezne. A triatlon esetében is fennállt ez a probléma, az amerikai marketing szakemberek azonban megoldották a dolgot. A világszerte megrendezett "fél-Ironman"-szériát, ami kvalifikációs lehetőséget ad a hawaii versenyre, újabban Ironman 70,3-nak nevezik. Ugyanis az úszás, kerékpározás és a futás össztávja 70,3 mérföld, azaz egy "fél-Ironman". Na igen, talán nemsokára nálunk is lesz Maraton 21,1...

Ami az edzések technikai részét illeti, a félmaratonra való felkészülés valószínűleg érdekesebb a maratonénál, mert atlétikai szempontból összetettebb. A maraton esetében az edzések szinte kizárólag csak nyugodt tempójú hosszú futásokból állnak, és így már ha nem is világbajnoki, de egy egész jó időt el lehet érni a versenyen. Egy lendületes, az aero-futáshoz közelítő félmaratonhoz azonban gyors, hosszú távú futásokra, sprintekre és váltott sebességű futásokra van szükség az edzéseken. Az, hogy jól érezzük magunkat sport közben, kevésbé számít, ha a versenyen nem csak szórakozásból indulunk el.

Maratonfutáskor sokaknál az "összeomlás" is bekövetkezik, rendszerint a 30. km után. Az akkorra kimerülő glükóztartalékok miatt minden lépés valódi kínná válik. A cukor hiánya miatt a gondolkodás sem megy úgy, ahogy kéne. Hasonló élményeket legalább egyszer minden futó átélt már, és sokan vannak azok is, akik többször nem szeretnék, és ezért inkább lemondanak a maratonfutásról. Ilyenkor azonban nem sok választási lehetőség marad: vagy csak edzéseken futnak számukra megfelelő hosszúságú távokat, vagy rövidebb versenyeket választanak - például a félmaratont.

Bármilyen furcsa is, a félmaraton közelebb áll a városi és a 10 km-es futásokhoz mint magához a maratonhoz. Aki 7 vagy 10 km után is képes még új erővel futni, az a félmaratont is bírni fogja; sőt egészen új élményekkel gazdagodik majd. Még ha egy jó félmaraton teljesítéséhez és az állóképesség javításához sok nyugodt tempójú, hosszú távú futásokra is szükség van, a mennyiség nem mehet a minőség rovására.

A félmaratonra való felkészülés során az edzések egyes szakaszaiban különböző dolgokra kell a hangsúlyt helyezni. Ha az ember komolyan veszi, akkor az edzéseket bizonyos dinamika, körforgás, szakaszolás alapján kell felépítenie. Éppen ezért a cikkünkhöz egy ilyen, 18 hétre kialakított edzéstervet mellékelünk. Neked csak ki kell keresned a megfelelő részt ebből a tervből. Ha a választott versenyig nincs már hátra 18 hét, akkor az edzésprogram első felét egyhuzamban, pihenőnapok beiktatása nélkül is teljesítheted. Arra azonban ügyeljünk, hogy mint az olyan edzéstervek esetében is, amik adott időre szólnak, csak akkor lehetnek hasznosak, ha az elvárt teljesítmény egyenletesen van elosztva! Ha állóképességünk hagy némi kívánnivalót maga után, akkor több hosszú távú, nyugodt tempójú futásra és kevesebb váltott sebességű futásra van szükség. A futás gyorsaságára megadott értékek ideális körülmények között értendők. Az edzéstervekre ne úgy tekintsünk mint egy szakácsreceptre, ami garantálja a végeredményt. A saját tapasztalatokat, érzéseket is bele kell építeni a programba.

Egy edzéstervnek nem szabad ugrásszerűen növekvő terhelési feladatokat tartalmaznia. Aki eddig háromszor edzett hetente, annak a heti 5-6 edzés már túlságosan megterhelő. Az egyes elemek nincsenek hozzárendelve a hét bizonyos napjaihoz, és az sem annyira fontos, hogy okvetlenül a leírt sorrendben teljesítsük őket. Az edzés egységeit Te oszthatod be a lehetőségeid, szabadidőd figyelembe vételével. Figyeljünk a fokozatos megterhelésre, illetve arra, hogy a gyors futásokat kipihent állapotban abszolváljuk, ne pedig egy hosszú futás utáni napon. A gyorsabb elemek (mint például az A3 vagy a váltott tempójú futás) esetében bemelegítő és levezető futásokat is iktassunk be.
Tovább optimalizálhatod az edzéstervet, ha szervezeted laktóz-tartalmát leméred, így kiderülnek az erősségeid és a gyengéid. Sőt, így a futásokat a pulzusodhoz igazíthatod.