MI AZ A NORDIC WALKING? | 2006/02/02 |
Nordic Walking, botos gyaloglás
- ez manapság az egyik leggyorsabb ütemben terjedő fitnesz sportág. Bár
az 1950-es évektől biatlonisták, sífutók már alkalmazták, mint a hómentes
időszak egyik leghatékonyabb erőnléti edzéstípusát, végül csak 1997-ben
indult el világhódító útjára. Orvosok, fitnesz szakemberek és sportszergyártó
cégek ugyanis ekkor fejlesztették ki azt az optimális csuklóhurokkal kombinált
speciális vibrációcsillapító botot, melynek használatával fokozottan érvényesülnek
a sportág pozitív élettani hatásai.![]() Ez a speciális járástechnika eltér a hétköznapi gyaloglástól. A legszembetűnőbb különbség a botok használatából adódik. Alkalmazásuk révén a lépések megnyúlnak, azzal együtt, hogy a kezek és a lábak járáshoz szükséges ellentétes mozgása megmarad. Használatuk dinamikát, ritmust ad a gyaloglásnak, s nemcsak a lábakat, hanem a felsőtestet is megmozgatja. Az ún. átlós alaplépés elsajátítása nem bonyolult feladat: a bal bot a jobb sarok földet érésével egy időben kell, hogy érintse a talajt és fordítva. Leszúrását követően a kar - majdnem kiegyenesedve, szétnyitott tenyérrel - hátralendül, így a botot csak a kézre erősített pánt tartja. Ezzel a technikával a törzs alsó és felső része ellentétes irányba csavarodik, s ez a mozdulat intenzíven megmozgatja a törzs középső részének izomcsoportjait. Használatának három aranyszabálya van. Először is csak megfelelő hosszúságú bottal szabad sportolni, ami a testmagasság 70%-át jelenti. Másodszor, az intenzív testmozgás érdekében a lépésnél mellmagasságig fel kell húzni sportszert. Végül ügyelni kell, hogy a botot a lábak mellé szúrjuk és csak a lehetséges legtávolabbi pontban húzzuk ki. ![]() A Nordic Walkingot nemcsak a technikája, de az intenzitása, illetve szervezetre gyakorolt terhelés mértéke is megkülönbözteti a hétköznapi gyaloglástól. A speciális járástechnika során az energiafelhasználás minimum 20%-kal megnő, ami a kocogáskor szokásos értékkel megegyező. A botok használatával az egész test - a teljes izomzat mintegy 90%-a - edzés alatt van. Különösen a has-, hát-, kar, váll-, mellizmokat mozgatja meg. Mivel az egész csontváz terhelés, illetve erősítés alatt áll, így hatásosabb eszköze a csontritkulás megelőzésének, mint például az úszás vagy a biciklizés. Mindez azzal együtt érhető el, hogy közben javítja a test egyensúlyát, a rossz tartást és az ezekből eredő nyak-, hát-, vállfájást, izomfeszültséget. ![]() Forrás: Spuri Magazin |