Simicskó István a FIDESZ-MPP honvédelmi szakpolitikus alelnöke alig néhány esztendeje tűnt fel az utcai futóversenyeken, pedig sportmúltja meglehetősen gazdag.
”Mindig
olyan jellegű sportokat űztem, melyek inkább a dinamizmusra építettek. Korábban
karatéztam, tizenegy éve kung-fuzom, előtte kosárlabdáztam. A futásban nekem
már a 400 méter is hosszú táv volt. Aztán az történt, hogy Eszter lányomat
- aki 14 éves, és ötödik éve kajakozik - rendszeresen elkísértem a téli
futóedzéseire és én is kedvet kaptam.Az utóbbi időben - túl a negyvenen - úgy érzem hasznos és jó dolog a futás. Saját magamon is tapasztalom, hogy a monoton futás fél-egy órán keresztül nagyon hasznos a szervezetnek. Kezdetben a maraton váltókon indultam, és rájöttem, hogy csapatban a futás még élvezetes is. Nagyon megtetszett a közeg, a társaság, a hangulat.
Hetente kétszer járok kung-fu edzésekre, a két kutyám pedig rákényszerít arra, hogy minden nap kimenjek velük az erdőbe. Hűvösvölgyben lakunk és ily módon gyakorlatilag minden nap kell egy kicsit kocognom velük. Hetente kétszer egy nagyobb túrát is meg szoktunk tenni, olyan 4-5 kilométert. Amikor egyedül futok, igyekszem beletenni 10 másodperces sprinteket is, hogy a dinamizmusomból is maradjon valami.
Az eddigi leghosszabb távom a Vivicitta volt. Tavalyelőtt a lányommal a Midicitta 6,5 kilométerét teljesítettük, 2005-ben bevállaltuk a 12-őt. Szenzációs hangulata volt, nagyon élveztem, főleg hogy a városban keresztülmentünk az Alagúton, a Lánchídon, a város legszebb helyein. 65 perc alatt futottuk le, nem volt egy nagy rohanás, de végülis nem ez volt a lényeg. Van egy sajátos hangulata azoknak a versenynek, amelyeket a BSI szervez. Ez a hangulat motivál, ösztönöz, jó a társaság, ráadásul egy idő után hiányzik az ember szervezetének. A rendszeres futásnak van még egy nagy előnye: a hétvégi családi étkezések alkalmával - bármennyit eszem is - nem lesz lelkiismeret-furdalásom. Szinte mindegyik BSI versenyen futottam már rövidebb távot. A maratont és a félmaraton még nagyon hosszú távok számomra, de majd mindennek eljön a maga ideje!”