|
vélemények 2009
23,4 km-es teljesítménytúrázók
Jenet Barnabás - Hazatérés a szülőföldre
58 év után tért vissza szülőföldjére Jenet Balázs, aki túrázása során számtalan gyermekkori emléket idézett fel magában. A 65 éves miskolci úr elmondása szerint csak kellemesen fáradt el a 23,4 kilométeres távtól, amit elsősorban sportos életvitelével magyarázott.
Régen készültem erre a túrára, első osztályomat végeztem, mikor a szülőhelynek számító Darasa tanyát el kellett hagynom. Azóta nem sokat jártam a Hortobágyon, ezért igencsak elérzékenyültem az ismerős terep láttán. Három és fél órára terveztem a mai távot, és bár nem diktáltam erős tempót, mégis sikerült negyed órát lefaragnom az időből. Megszoktam a hegyvidéket, a talaj is kiváló volt, így nem csoda ez a kiváló eredmény. Lehagytam nagyon sok túrázót, engem pedig a biciklisták előztek meg. Hihetetlen volt a látványvilág, jó volt elnézni az állatokat, de a fű volt a legcsodálatosabb, mindenkinek egyszer legalább bele kell heverednie egyszer, én magam is kipróbáltam, tudom, miről beszélek. A sportos életmód az elmúlt 65 életévemet végigkísérte: túrázás mellett az úszásnak és a kerékpározásnak is hódolok.
Dömötör Betti - Félelmetes, de egyben gyönyörű puszta
A név kötelez. Márpedig Dömötör Betti édesapja 1964-ben olimpiai aranyérmet szerzett Tokióban vízilabdában, így lányánál sem meglepő, ha a sport szerelmese. A solymári családanya húgával és barátnőivel érkezett a Hortobágyra.
A Futanet hírleveléből értesültem a mai sportnapról, és bár korábban kizárólag hegyi túrákon vettünk részt, úgy éreztem, ma adnunk kell egy esélyt a pusztának is. Félelmetes volt, a nap keményebbnek bizonyult még az emelkedőknél is, de ennek ellenére mégis azt mondom: gyönyörű is volt egyben. A Pilis, Börzsöny vagy Mátra kaptatói után igencsak megizzasztott a Hortobágy, azonban jövőre nem tartom kizártnak, hogy visszatérek, hiszen ez mégiscsak egy valódi kihívás. Barátnőimmel együtt startoltunk, de hamar szétszakadt a mezőny. A kapcsolatot woki-tokin keresztül tartottuk. Egy biztos: több folyadékot kellett volna magammal hoznom, mert ezúttal nem tudtam folyamatosan locsolni magam. A telefonomon 1200 zeneszám van feltöltve, így a délelőtt jópárat meghallgattam. Sajnos nem vagyok szakértője, de gyönyörű látványa volt a sárga virágoknak a tavon. Csak ezért érdemes volt nevezni a versenyre. A hőség rekkenő volt, szerencsére az utolsó háromezer méteren egy felhő tompította a nap erős sugarait.
7,9 kilométeres gyaloglók
Blasekné Tóth Mária - Életre szóló élmény
Egy igazi közösségi élmény. Blasekné Tóth Mária két fiával a gyaloglók mezőnyét erősítette, a férje pedig a félmaratonistákét. Az oroszlányi család első alkalommal vett részt a hortobágyi sportnapon, és mint mondták, jövőre készek a duplázásra.
A férjem hosszabb távon, én pedig rövidebbeken szoktunk futni, a két fiú tűnt nehéz esetnek. Próbálkoztunk, és bejött. Úgy indultunk neki, hogy egy könnyed sétát teszünk a Hortobágyon, minden cél és elvárás nélkül. Sosem gondoltam volna, hogy egy néhány kilométeres túra ennyi élményt rejt magában. Remek volt a homokvihar, igazán nagy élmény egy ilyet átélni. Ezt egészen biztosan még évek múltán is lelkesen fogom mesélni a barátoknak. Az időt beszélgetéssel múlattuk: szó esett a homokbuckákról, a felhőkről, az esőről, egyszóval folyamatosan kommentáltuk a körülöttünk zajló eseményeket. Már csak a férjemet várjuk, szerencsére nem a hőségben kellett futnia, a délelőtti forróság után nem is reménykedtünk ebben.
Baksai Zsuzsa - Családi program
Férj, kislány, húg és nagymama. Szinte az egész Baksai család részt vett a hortobágyi sportnapokon. A zsámbéki Baksai Zsuzsa szerint már egészen kis korban érdemes hozzászoktatni a gyerekeket a mozgáshoz és a szabad levegőhöz.
Flóra ugyan még csak két éves, mégis gyakran kirándulunk, sőt olykor kocogunk is vele. Mozgékony gyerek, sokat szaladgált ma is. Élvezte a széles pusztát, nagyon tetszett neki a sok szürkemarha, az eső pedig kifejezetten tetszett neki. Az egész utat végig nevetgéltük, és sokat fényképeztünk, elsősorban az állatokat. Felkészültünk mindenre: a hőség ellen sok folyadékkal, a csapadékot esőkabáttal készültünk. Az igazán legjobb az egészben, hogy az egész család együtt tudta tölteni a napot, kiszakadtunk az otthoni taposómalomból, és magunk mögött hagytuk a kis problémákat.