|
ISMERKEDJ MEG A HORTOBÁGGYAL!
A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban, a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot, amelyet 1999-ben nyilvánítottak a Világörökség részévé.
Sajátos földrajzi tájegység ez, amely Magyarország legtágasabb legelőterülete. Máig jellemző itt az ősfoglalkozásnak számító állattenyésztés. A térség növény- és állatvilága változatos, jellegzetes.
A köznyelv által egyszerűen csak Hortobágynak nevezett földrajzi tájat északon a Tisza, és a Borsodi-ártér, nyugaton a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík, keletről a Hajdúhát határolja, míg dél felé a Nagy-Sárrétbe olvad bele.
A Hortobágy vidéke Magyarország egyik legmelegebb része. A napi hőingadozás nagy, a nappalok hőségét a hűvösebb éjszakák teszik elviselhetőbbé. Az itt található halastavak mellett három észak-déli irányú, jelentősebb vízfolyást találunk a Hortobágyon: a Hortobágy folyót, illetve a Tisza vizét szállító Keleti- és a Nyugati-főcsatornát.
A vidék átlagos tengerszint feletti magassága 92 méter körüli.
Legmagasabb pontja a Bürök-halom (105 m). A puszta legszembeötlőbb felszíni formái a kurgánok vagy kunhalmok. A vidék arculatának meghatározó építészeti emlékei a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete.