Semmi csoda!

Kezdjük a semmivel, a nullkalóriával

Az étkezés nem csak örömforrást jelent, hanem energiát biztosít, amely szükséges az életfolyamatok fenntartásához. Majdnem mindenféle étel és ital melyet elfogyasztunk, energiát szolgáltat. Fő tápanyagok a szénhidrátok, fehérjék, zsírok. Ha az energia bevitel meghaladja az energiaszükségletet, pozitív energia egyensúlyról beszélünk, míg ha a bevitel elmarad a szükséglettől, negatív energia egyensúly jön létre. Ekkor a szervezet saját tartalékát használja föl. A nullkalóriás diéta a legszélsőségesebb fogyókúratípus, melynek alkalmazásából sokszor több hátrány származik, mint haszon mégis igen nagy népszerűségnek örvend, hiszen igen gyorsan hat, csak sajnos nem hoz létre tartós eredményt. Kiábrándító, de sajnos igaz: a néhány nap alatt leadott súly nagy része folyadék, kisebb része az izmokból származó fehérje, legkisebb része zsír. Pár napos böjttel nem tudunk megválni az évek hosszú sora alatt felhalmozódott zsírpárnáktól. Ehhez egészen más jellegű fogyókúrára van szükség. Amit a nullkalóriával el lehet érni, hogy a sós, fűszeres ételek által megkötött folyadék távozik szervezetünkből, így mindenképpen energikusabbá, könnyedebbé válunk. Másrészt viszont - mivel testünk rendelkezik zsír és szénhidrát raktárral, de fehérjét nem tud rezerválni, ezért ha a táplálék útján nem jut szervezetünkbe fehérje - megkezdődik saját izomzatunk leépítése - amerikai terminussal élve - az izom-kannibalizáció. Mi ennek a következménye? Az, hogy az alapanyagcsere csökken, tehát kevesebb lesz a napi kalória felhasználás. Csökken a fogyás üteme és minden egyes morzsa felhasználásra kerül.

Fehérjepor diéta

A fehérjepor diétát először 1996-ban publikálták, amely nagyon hasonlít az Atkins-, illetve Zóna-diétára. Magas fehérje és zsírbevitelre épít, emellett nagyon kevés szénhidrátot engedélyez (30-50g/nap). Az aktivitás szintjétől függ, hogy mennyi többlet szénhidrát fogyasztható. A diéta alatt mindent pontos adagokban kell fogyasztani és csak a meghatározott időpontokban. Emellett szükséges fehérjeport fogyasztani. A diéta nehézsége az, hogy szinte lehetetlen pontosan regisztrálni a bevitt szénhidrát mennyiségét. Arról nem is beszélve, hogy sokszor cukorhiány jön létre és bizonyíték nem támasztja alá az állandó inzulin monitorozás súlycsökkentésben való segítő hatását.

GI - diéta

Az ételek glikémiás indexe alapján összeállított étrend, amelyben a főszerepet az alacsony glikémiás indexű ételek, élelmiszerek játsszák, mint például a lencse, alma, durumspagetti, bab, sárgaborsó, stb. Az étrend csak olyan ételekből áll, amelyek kis mértékben, vagy lassan emelik a vércukorszintet. Mit mutat meg a glikémiás index? A glikémiás index azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszer vércukorszint emelő hatása %-os arányban hogyan viszonyul a cukorhoz. Például a fehérkenyér, amely 50g szénhidrátot tartalmaz, ugyanakkora vércukor emelkedést hoz létre, mint maga a cukor, így glikémiás indexe (GI): 100, míg a burgonyáé 80. Miért van ennek jelentősége? Mert a magas vércukorszint után létrejön egy úgynevezett visszacsapás, amikor a vércukorszint lecsökken, és ekkor máris kínzó éhséget érzünk. Emellett a vércukorszint ingadozással együtt az inzulinszint is változik, így az inzulin hatására a zsírsavak raktározása nő. Az ételeket glikémiás indexük alapján három nagy csoportba tudjuk sorolni: magas (burgonya, banán, mazsola, cukor), közepes (spagetti, zabkása, narancs, szőlő), alacsony (alma, lencse, bab, tej, paradicsomleves) GI-ű.