A csokoládé

A csokoládé alapanyaga a kakaóbab, amely a 12-18 méter magasra megnövő Theobroma cacao nevű fa termése.

A theobroma szó jelentése "istenek eledele". Vadon terem Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes részein. A kis sárga magok húsos hüvelyben nőnek. A nyers kakaót először fermentálják, majd megpörkölik. A kakaóbab héja megbarnul, törékennyé válik. A magot megszabadítják ettol a héjtól és addig őrlik, amíg folyékony masszát nem kapnak. A masszát kisajtolják, végül előáll a zsíros kakaóvaj és a kakaópor. Az étcsokoládé úgy készül, hogy a folyékony masszához cukrot és újabb kakaóvajat kevernek. A tejcsoki kakaómasszájához csak sűrített tejet adnak. A fehér csokoládé kakaóvajból, cukorból és tejből készül.

A mai Mexikó területén élt maja indiánok már i.sz. 600 körül használták a csokoládé bizonyos változatát, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak: vallási szertartásokban, illetve gyógyszerként használták láz, köhögés és terhességi depresszió ellen. Ők a pörkölt és őrölt kakaóbabhoz vizet, kukoricalisztet, vaníliát és csilit adtak. A maják keserű kakaóitalát az aztékok vaníliával és mézzel édesítették. Náluk a csokoládé gazdasági értéke kapott hangsúlyt: a nemesek italának tartották, és fizetőeszközként használták, például az adót is kakaóbabban fizették.

A csokoládé 1700 körül vált a közember számára is elérhetővé, ekkor az ún. csokoládéházak éppoly népszerűek voltak, mint a kávéházak. A Harvard University kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a csokoládé meghosszabbítja az életet

Szerintük a legjobb hatás akkor érhető el, ha havonta három tábla csokoládét fogyasztunk el. Az általa irányított felmérés 7841 férfira terjedt ki. Őket öt éven át tartották megfigyelés alatt, s az eredmények összegzése után a következő eredmény született: a csokievők között harminchat százalékkal alacsonyabb volt az elhalálozási arány, mint azok között, akik nem fogyasztanak édességet. Azaz: azok, akik havonta három tábla csokoládét ettek, átlagban egy évvel hosszabbították meg életüket. A megfigyelést egyelőre csak férfiakon végezték el, de a szakértők véleménye szerint a nők esetében is hasonló eredmények születnének. Azonban nem árt tudni, hogy aki túlzásba viszi az édességek fogyasztását, az nem hosszabbítja meg életét, hanem éppen ellenkező hatást vált ki: bizonyos határon túl a sok csokoládé veszélyt jelent a szervezetre. Súlyfelesleg, cukorbetegség, anyagcserezavar, fogszuvasodás, stb.

A kutatók szerint azonban a csokoládénak pusztán az illata is pozitív gondolatokat ébreszt az emberben, fogyasztása pedig fokozza az úgynevezett ,boldogsághormon' kiválasztását, vagyis az ember jobb kedvre derül tőle. Dr. Angela Clow, a híres University of Westminster professzorasszonya azt javasolja, hogy ha már nem szabad túlzásba vinni a csokoládéfogyasztást, akkor legalább szagolgassuk a csokoládét: terápiás célból naponta hatszor legalább két-két másodpercnyi időtartamra jó mélyen szippantsuk be a finom csokoládé-illatot. Nemrégiben brit tudósok azt bizonygatták, hogy a csokoládéfogyasztás erősíti a szervezet immunrendszerét, így megvéd a nátha, a légúti fertőzés és az influenza ellen is. De a csokoládé jó a stresszes helyzetekben is, vizsgaidőszakban, amikor csodás hatással van a memóriánkra, vagy akkor is ha szomorkodunk. A fekete csokoládé legalább olyan hatékony lehet a magas vérnyomás csökkentésére, mint az általánosan használt gyógyszerek - állapították meg az amerikai kutatók.

Forrás: MTI, EUüzlet, dolgozni.hu