Ne hagyd magad elsavanyítani!

"Az orvostudomány folyamatosan fejlődik, így az elfogadott tudományos álláspontok is időről időre átalakulnak. A sav-bázis egyensúly sokat vitatott elmélete jelenleg megosztja az orvos- és dietetikustársadalmat: van, aki kételkedik benne, van, aki igaznak tartja" - mondja Pilling Róbert dietetikus. Tény, hogy a civilizált életforma - a fokozott mezőgazdasági és háztartási vegyszerhasználat, a mozgásszegény életmód, az iparilag túldolgozott, adalékanyagokkal dúsított élelmiszerek fogyasztása - nagy terheket ró az emberi szervezetre. A sok hús és édesség, a kevés zöldség, gyümölcs és tiszta folyadék fogyasztása csak tetézi az anyagcsere-nehézségeket.

"Egyetlen táplálkozástudományi szakember sem vonja kétségbe, hogy az állati eredetű élelmiszerek bomlásterméke savasít, a növényi eredetűeké pedig lúgosít - folytatja a dietetikus. - Kivételt képez a tej és az egyes tejtermékek, amelyek bár állati eredetűek, csekély mértékű savasító hatásuk miatt lúgosító étrendben is fogyaszthatóak. Orvosi körökben inkább arról folyik a vita, hogy a szervezet vegyhatása mennyire billen ki egyensúlyi állapotából. Vannak ugyanis úgynevezett pufferek, melyek a külső hatások ellenére is megtartják a szervezet ideális pH-szintjét."

A sav-bázis egyensúly (a savak és lúgok aránya) elméletének hívei szerint a szervezet belső tereinek a savháztartása a nem megfelelő életmód következtében felborulhat. Más pH-ja van a gyomornak és a hüvelynek (savas) vagy a vérnek (enyhén lúgos), ám a szövetek közti folyadéktérben a savaknak és a lúgoknak egyensúlyban kéne lenniük, itt a 7,3-7,5-ös pH-tartomány volna az ideális állapot. A savasodás során ez a sav-bázis egyensúly a savas irányba tolódik el. Mindezt a vérből nem lehet kimutatni, ott ugyanis a végsőkig normális marad az egyensúly.

"A savasodás állapota közvetlenül nem mérhető, nem kimutatható. Ám az immunrendszer védekezőszintje sem mérhető, mégis tisztában vagyunk a létezésével, és gyengülésének vagy erősödésének a következményeivel - érvel Pilling Róbert. - Ha a táplálkozásunkban túl magas az állati eredetű élelmiszerek aránya, akkor rosszul lebontott méreganyagok halmozódhatnak fel a szervezetben. Jó példa erre a köszvény, amelyet az okoz, hogy az elfogyasztott húsféleségekben található nagy mennyiségű húgysav a vérből (amelynek rendkívül jól működik a pufferrendszere) az ízületek közé jut."

Tiszta vizet a pohárba! Lebecsüljük ételeink és italaink jelentőségét. Amikor gyorsan bekapunk egy hamburgert, pedig egész nap mást sem ettünk, csak egy kis csipszet meg csokit, hatalmas károkat okozhatunk magunknak. A modern ember alig iszik vizet: helyette inkább szénsavas-cukros üdítőt, fekete teát vagy kávét dönt magába. Márpedig a helytelen táplálkozás rossz hatással van az egészségünkre, a hangulatunkra. Az egészséges táplálkozás némileg több pénzt és figyelmet igényel, ám a hozama felbecsülhetetlen. Néhány egyszerű fogással pár héten belül megmutatkoznak az életmódváltás jótékony hatásai. "Alapelv, hogy étkezésünkben 70–30 százalék legyen a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a hús és az egyéb állati eredetű ételek aránya - tanácsolja a dietetikus. - A 70 százalékot adó gyümölcsök és zöldségek fele lehet főtt-sült, a másik fele azonban legyen nyers. Javasolt a napi folyadékmennyiség növelése és a cukorfogyasztás drasztikus csökkentése. Édesítsünk mézzel. Köretnek rizs és krumpli helyett is együnk salátát, zöldséget. Vegyünk teljes kiőrlésű pékárut. Vásárlás előtt tanulmányozzuk a termékek összetevőit, alkalmanként vásároljunk bioboltban. Igyunk naponta legalább két liter szénsavmentes vizet és zöld-, illetve gyógyteát (csipkebogyó, bodza, hársfa). Szerencsés apránként kiépíteni az új szokásokat, nehogy a hirtelen megszorítások és a sok lemondás lelohasszák a kezdeti lelkesedést" - teszi hozzá Pilling Róbert.

Táplálkozás + folyadékfogyasztás + mozgás A mai embernek nem könnyű a rendszeres testmozgást beépítenie a hétköznapokba. Pedig a sportnak tudományosan kimutatott feszültségoldó hatása van. Sportolás közben vagy után, a mozgás hatására többet iszunk, így a méreganyagok (köztük a felhalmozódott savak) a vesén keresztül a vizelettel távoznak a szervezetből. A sav-bázis egyensúly hívei szerint a savháztartás egyensúlyának zavarai lelki okokra is visszavezethetők, azaz a negatív érzelmek rossz irányban befolyásolják a szervezet működését: ezt ellensúlyozza a sportolás. A stresszűző technikák (jóga, meditáció, autogén tréning) és a stresszfeldolgozó fizikai aktivitás (bármely sport) tehát szó szerint (fizikailag) és átvitt értelemben (lelkileg) is elősegítik a méregtelenítést. Miközben szervezetünk megszabadul a méreganyagoktól, fogyunk is. A kezdetben még túlsúlyos ember is észreveszi, hogy a rendszeres testmozgás egyre kevésbé esik nehezére. A mozgás megszabadít a feszültségektől, így csökken a fáradékonyságunk, és egyre energikusabbak és kiegyensúlyozottak leszünk.

Mi várható? A savasodás folyamatára leginkább a tünetekből lehet következtetni. Az elmélet szerint a szív- és érrendszeri problémák, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a fáradékonyság, az emésztési zavarok és az esetleges súlygyarapodás arra is utalhat, hogy megingott a sav-bázis egyensúlyunk. Persze másra is, de ha lúgosítunk, azaz egészségesen élünk, mozgunk, táplálkozunk, akkor biztosan jót teszünk magunkkal. A fokozatos életmódváltás után három-négy héttel jönnek a pozitív hatások. Az idő függ a testsúlytól, az életkortól és a szervezet savasságától. Először emésztésünk javul meg, ezért könnyedebbnek érezzük magunkat. A felesleges kilók lassan leolvadnak, csökken a magas vérnyomás és a koleszterinszint. Szervezetünk a felesleges savakat a zsírszövetben raktározza. A savat a zsír köti meg, ezért nem fogyunk, amíg a sav-bázis egyensúlyunk helyre nem áll. A magas vérnyomásnak is oka lehet, hogy a savak megkötésére termelt zsír az artériák falán lerakódik. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek tüneti javító hatását erősíti, ha az egészséges táplálkozás és a rendszeres sportolás hatására lefogyunk: 10 kilogramm testsúlyveszteség 7-8 higanymilliméter vérnyomáscsökkenést eredményez. A lúgosítás hatásos ízületi problémáknál, köszvénynél, allergiánál és különféle bőrbetegségeknél. A mechanizmus ezeknél a bajoknál is ugyanaz: a savak megrekednek az ízületeknél, és ízületi gyulladásokat, reumát okoznak. A bőrbetegségeket a teória szerint az okozhatja, hogy a túlsavasodás miatt testünk már nemcsak a veséken és a vizeleten keresztül választja ki a savakat, hanem a bőrön át is. Tudatosan élni, egészségesen táplálkozni, a testünket jólesően átmozgatni: csupa hasznos dolog. A változtatás csak kezdetben tűnik nehéznek – a pozitív hatások annyi energiát adnak, hogy egy idő után természetessé válik az új életforma. Örömet ad, ha jól működik a testünk, ha jól érezzük magunkat, ha tisztán gondolkodunk, ha sikeresen teljesítünk. Vagyis nem mondhatják ránk: de savanyú vagy!

Forrás: éva magazin