A sportorvos szerint hidegben is lehet futni

Ha télen is szeretnél a kedvenc sportodnak hódolni, nem kell az időjárás miatt felfüggesztened a futást, de van néhány szabály, amit érdemes betartani. A sportorvos szerint nehezen adható meg, milyen hőmérséklet alatt ne sportoljunk.

A mínusz húsz fok nem lehet akadály, ha valaki sportolni akar a szabadban, ugyan csúcsteljesítményt nem fog nyújtani, de ha jól felöltözik, és betart néhány íratlan szabályt, nem csonttá fagyva fogják megtalálni valamelyik út mellett.

Az időjárás elviselhetetlen lehet, de nincs igazán olyan határérték megállapítva, ami felett vagy alatt határozottan tiltanák a sportolást. Számos versenynek, sivatagi- vagy sarkvidéki maratoniknak éppen a hőmérséklet adja a nehézségét. Magyar példa is van, Tóth István mínusz 32 fokban nyerte meg 2011-ben az északi-sarki maratoni futást.

"Az alapszabály az, hogy extrém körülmények között nem szabad erőltetni a sportolást, főleg, ha van helyettesítő lehetőség, például egy teremedzés" - mondta dr. Boros Szilvia.

Hiába azonban a terem melege, a sportorvos tapasztalatai alapján inkább ezek a sportolók betegszenek meg télen. "A hazajutással van a gond, a hirtelen hőmérséklet változást nehezen tolerálja a szervezet. Az amúgy is legyengült immunrendszer miatt sokkal könnyebb összeszedni egy felső légúti hurutot." Boros ezért azt tanácsolja, hogy edzés után várja meg sportoló, míg lehiggad, még ott pótolja is az elveszett folyadékot és egyen egy kis gyümölcsöt is. Edzés előtt pedig célszerű némi C-vitamint bevinni a szervezetbe.

Boros Szilvia szerint azért is nehezen adható meg, milyen hőmérséklet alatt ne sportoljunk, mert egyénenként változik a hidegtolerancia, és ezen edzéssel sem nagyon tudunk javítani.

Ha mégis a szabadban sportolunk, először is a sokat hangoztatott réteges öltözködést kell követni, ma már számtalan speciális anyag van, amivel anélkül is megúszhatjuk az edzést, hogy úgy éreznénk, saját izzadságunkkal feltöltött gumiruhában mozgunk.

Az öltözetnél külön kell figyelnünk a kiálló szerveinkre, a kezek, a fül és az orr könnyen megfagy, egy többórás edzésen ennek fennáll a veszélye. Ha mód van rá, takarjuk ezeket (sapka, sál, kesztyű). A nagyon hideg levegő beszívása - amellett, hogy fájdalmat okoz - megfázást is okozhat, ezért érdemes sálat tenni a szánk elé is.

Az sem mindegy, a lábunkat hogy védjük a hideg ellen, Boros tanácsa szerint nem érdemes bakancsokkal, sok zoknival próbálkozni, viszont hasznos lehet, ha fóliát tekerünk a lábfejre. Hiába öltözünk fel nagyon jól, azért célszerű két óránál rövidebb edzéseket tartani a szabadban.

Egy-egy edzés előtt mindig be kell melegíteni, de a fagyban különösen fontos, hogy minél hamarabb beálljon a test üzemi hőmérséklete. Boros szerint az edzéseket tanácsos hidratált állapotban, feltöltött vízraktárakkal kezdeni, mert a hidegben a frissítésről könnyen megfeledkeznek a sportolók, és a hideg folyadékot amúgy sem kívánják. Az edzés után viszont célszerű mihamarabb valami meleget, leginkább levest fogyasztani, lehetőleg meleg helyen. Ez a hőháztartáson is sokat segít.

A téli sport veszélye az is, ha hóban futunk, nem igazán tudjuk, hová lépünk, egy fagyott göröngy is bokaficamhoz, törésekhez vezethet.

Nálunk a téli sportokat leszámítva a futás jöhet szóba, mint kint űzhető sportág. A kerékpárt Boros nem javasolja, nemcsak azért, mert az ízületek megfagyhatnak, hanem azért is, mert kerékpározás közben nincs dinamikus terhelés alatt az egész test, csak a lábak dolgoznak, és ez a hőtermelésnél is nagy különbségeket jelent, és megfázáshoz vezethet.

Forrás: SportGéza