Nagyszabású gálaesttel ünnepelte a BSI a 30 éves jubileumot

Ünnepet ült a Budapest Sportiroda pénteken, hiszen 30 évvel ezelőtt indultak útjára a nagy budapesti futóversenyek. A jeles alkalmat egy futókat, színészeket, újságírókat, valamint rengeteg archív felvételt felvonultató gálaesttel tették emlékezetessé.

A BSI idén már a 30. Telekom Vivicittá Városvédő Futást, a 30. Wizz Air Budapest Félmaratont, a 30. SPAR Budapest Maraton^® Fesztivált rendezi, sőt még a 20. Coca-Cola Testébresztő Női Futógálát is. Nem véletlenül mondjuk: 2015 a futás jubileumi éve. Ennek okán neves személyiségek (Rippel Ferenctől Csőre Gáborig), ismert futók és sportemberek (a maratonisták mellett például Kovács "Kokó" István), és az eseményekről rendszeresen tudósító újságírók társaságában, archív filmek segítségével a BSI pénteki szezonnyitó estjén, felidézték az elmúlt három évtizedet.

A legérdekesebbnek tűnő filmfelvétel, amelyet a jelenlévők láthattak, egy 1919. május 1-én készült, Andrássy úti futóversenyt mutatott be. Ám a rendszeres tömeges futóversenyek kezdete az 1980-as évekre tehető, 1984-ben rendezték az első Ibusz Maratont. Máth István az összes azóta rendezett maratonon, félmaratonon és Vivicittán jelen volt szervezőként, s felidézte, hogy az egyik félmaratonon a felvezető autó nem kerülte meg az MTA-t, s az esemény alatt kellett növelni a versenytávot egy későbbi szakaszon.

A jelen lévő újságírók önmagukat, s saját, esetenként 20-25 éves nyilatkozatukat is viszontláthatták a harminc évet felelevenítő képeken, de például egy francia versenyző is feltűnt a kivetítőn, aki világrekordot kísérelt meg azzal, hogy háttal próbálta teljesíteni a maratont Budapesten. A Best Western Hotel Hungáriában rendezett vidám hangulatú eseményen Pindroch Csaba, a Thalia és a Vígszínház művésze Haruki Murakami Miről beszélek, amikor a futásról beszélek? című könyvéből olvasott fel részleteket, például ezt: "Saját egyéni korlátainkon belül, lehetőség szerint a legmagasabb fordulaton pörgetni magunkat: ez a futás lényege, továbbá az élet metaforája is."

A rendezvényen tiszteletüket tették a sportág honi "legjei" is: Kiss Zoltán (az első Budapest Maraton győztese), Földingné Nagy Judit és Szűcs Csaba (a magyar női és férfi maratoni csúcstartók), Lubics Szilvia (Spartatlon-győztes), Monspart Sarolta (maraton- és tájfutó).

Kocsis Árpád, a BSI ügyvezetője- aki a Spuri Futómagazin első, 100 forintért árult, 1995-ös számát tartotta kezében - így fogalmazott: "Sokan azt mondták, hogy nem illik az utcán futni, eltelt harminc év, és azt mondhatjuk, hogy a futás gyakorlatilag Magyarország legnépszerűbb sportága. Nehéz úgy járni a városokban, hogy ne lássunk futó embereket, a folklór részévé váltak. 1984-ben közel négyezren futottak a maratoni és a kiegészítő távokon, tavaly pedig 24 ezren. Ha Németországba szerveztük volna a 2014-es Spar Budapest Maratont^®, akkor az a negyedik legnagyobb futóesemény lett volna a nyolcvanmilliós országban."

Az est folyamán Maratollforgató díjat vehetett át hét, az évek során a futásban és a tudósításokban is kiválót nyújtó újságíró: Borsa Miklós, ifj. Kővári Miklós, Náray Balázs, Sahin Tóth Róbert, Szekeres Tamás, Vadon János és Vígh András.

Fotó: Róth Tamás/www.futanet.hu, Horváth György/www.futanet.hu