|
Lencsés Éva néni - interjú
Héjja Péter írása a Mozgásvilágon
Teljesítménytúrákon, futóversenyeken induló kedves sporttársaknak aligha kell bemutatnunk Lencsés Éva nénit. Fantasztikus kitartásával, mindig mosolygóg arcával számomra igazi példakép. Igazi színfoltja a hazai versenyeknek, nélküle talán nem is rendeznek igazi futóversenyt.
Én először 2012-ben találkoztam veled Baján, a 6 órás OB-n. Nekem az volt az első 6 órás versenyem, de te már akkor is rutinos versenyzőnek számítottál. Ha jók az értesüléseim, az első hivatalos ultratávú versenyed a Mátra 115 volt 1996-ban.
Amikor mi 2012-s évben Baján találkoztunk, én már 13.-k éve gyakoroltam a futást, (sajnos már kezdődő leszálló ágban, "fénykoromon" túl).
A Mátra 115 km-s versenyem csak a túrázásban volt ultra, akkor én még nem futottam, az első futóévem a 2000. év volt.
Itt jegyzem meg, hogy 17 éven át voltam aktív teljesítménytúrázó, rengeteg hegymászós hosszú túra van a lábaimban, extrém távok is. Sok-sok szép ,élménydús, emlékem van ezekből a majdnem két évtizedes időkből, tudnék mesélni róla!
Sportoltál valamit ezt megelőzően is?
Amennyiben sportnak tekinthető ez a testedzés, hát akkor ez előzte meg a futásra való áttérést, 61 éves koromban.
Az ultrafutást nálam tulajdonképpen a kiváncsiságom váltotta ki, mert ha hátizsákkal minden különösebb megerőltetés nélkül le tudtam gyalogolni egyhuzamban 250 km-t és sikerrel megfutottam 21-, 30-, 42-, 50- és 70 km-eket, hát akkor vajon hol lehet a teljesítő képességem határa a mozgásban!?
Hogyan kaptál kedved az ultrafutáshoz és mi az ami leginkább vonz abban hogy "gyötörd" magad hosszú órákon át a pályán?
Számomra az ultrázás nem volt igazán gyötrelmes, csak fáradságos (ami rövid idő alatt kipihenhető). Tulajdonképpen élveztem, s nagyon fájó szívvel vettem tőle búcsút akkor, amikor kezdett már gyötrelemmé válni.
Mi leginkább aszfaltos versenyeken találkozunk, de szoktál terepfutni is? Nagyoroszi gyakorlatilag a Börzsöny lábánál fekszik, elég nagy lehet a kísértés.
Az aszfalt futást jobban kedvelem az út sima felülete miatt, de időnként elkalandozok terepfutásokra is. Már csak azért is, mert az edzéseimbe állandóan beiktatok terepet is a változatos útvonalválasztások miatt. És ugye a terepfutásokból a szépséges Börzsönyöm kihagyhatatlan! Imádom az erdőit!
Mit szólt a családod amikor bejelentetted az indulást az első versenyeden?
Miután én a 3 gyerekem felnevelése után gyakorlatilag egyedül élő mindenkitől független ember vagyok, így a család nem akadályozott meg semmiféle tevékenységemben. Szabadon élhettem hobbimnak és a munka utáni szabadidőm is nekem tetszően használhattam ki. Versenyfutásaim felkészülésének nem volt semmilyen akadálya.
Tovább a teljes interjúhoz a Mogásvilágra