Örömfutásra készül a veseátültetésre váró lány

Nagyon sokan várják a vasárnapi rajtot, a legkülönfélébb motivációval, a legkülönfélébb háttérrel. A 10 km-en ott lesz egy 22 éves egyetemista lány, Kisbakonyi Fanni, aki feltehetőleg egyedüliként vág neki a távnak - veseelégtelenséggel.

- Oda kell figyelnem több dologra is, amire másnak nem. A múlt héten szombaton az Európa napon futottam 11 km-t, de előtte való napon még a szokásos dialízis kezelésemen vettem részt és csak 12 óra állt rendelkezésre a két esemény között. A kezelés során - mivel a vese nem működik - leveszik a betegekről a fölösleges folyadékot. Ilyenkor eléggé dehidratált állapotba kerül az ember és a pótlás elég bonyolult. Hátrányba kerülök a többi futóval szemben, hogy míg ők nyilván a kellő mennyiségű folyadékot fogyasztják a rajt előtt, én az adott helyzetben nem ihatok annyit, amennyi a kívánatos. Nagyon el kell tudni találni azt a mennyiséget, ami se nem sok, se nem kevés. Sajnos nekem most legutóbb nem sikerült ez a beállítás és megszenvedtem ezt a 11 km-t. A Telekom Vivicittán viszont minden összejött, igaz ott több ideje volt visszaállnia a szervezetemnek a dialízis és a verseny kezdete közt.

- Hordoz magában kockázatot az, ha valaki veseelégtelenséggel fut?

- Nincs ilyen tapasztalatom. Ha a beteg alaposan ismeri a szervezetét, fel tud készülni a legtöbb helyzetre. Én ezen túl a rajtszámomra is mindig felírom, hogy mi a betegségem, milyen kezelés alatt állok, azaz ha mégis bekövetkezne valami "gikszer", akkor is azonnal tudnák a hozzáértők, hogy honnan fúj a szél.

- Eddig a 21 km-es félmaraton a leghosszabb táv, amit teljesítettél. Meddig bátorkodnál tovább menni?

- Persze, mint mindenkit, engem is izgat, hogy hol vannak a határaim. Dializáltként viszont a maratonra nem mernék gondolni. Mondjuk egy 30 km még reálisnak tűnik, de az azon túli világ előttem felfedezetlen marad. Viszont ha majd magam is átesem a vese transzplantáción, megváltozik a helyzet, mert az átültetés után sokkal több energiája lesz az embernek. Sikeres rehabilitáció után talán nem marad álom a maraton sem.

- Miért éppen a futás a mindened?

- Sok sportot kipróbáltam, úsztam, fociztam, a floorballal is ismerkedtem. Azonban mivel a kezemet is műtötték, jobb a békesség alapon a csapatsportokról le kellett mondanom és maradt a futás, ahol saját magamnak vagyok a főnöke és csak magamért felelek. Az első versenyemet, egy 10 km-t az első dialízis kezelésemet megelőző napon futottam, mert bizonyítani szerettem volna, hogy attól, hogy másnaptól egy számomra teljesen más fajta élet is kezdődik, képes vagyok olyan teljesítményre mint mások, mint az egészséges emberek.

- Hogy várod a vasárnapi 10 km-t a 20. Coca-Cola Testébresztő Női Futógálán?

- Az egyetlen, amitől félek, az a meleg, mert az nem a barátom. Ugyanakkor nagyon várom már a versenyt, mert majd egy barátnőmmel futunk együtt, s neki ez lesz az első versenye. Úgy él a képzeletemben a most vasárnap, hogy az egy valódi örömfutás lesz!

Fanni a Digi Sporton is szerepelt, megtekintheted itt.