Rejtett vadon a Bakonyban

Még a sokak által ismert és kedvelt Bakonynak is megvannak azok az eldugott részei, melyek még rejtve maradtak a turistahadak előtt. Ezen a vidéken kirándulók elsődleges célpontjai a hegység bámulatos és vadregényes patakvölgyei és szurdokai, melyek közt még olyan is akad, ahol izgalmas földtörténeti leletekre akadhatunk, ugyanakkor sokkal kevesebb a turista.

Jóllehet a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja a Bakony, szigorúbb földrajzi értelemben mégis inkább "fennsíknak" lehetne nevezni. Egybefüggő platójából szelíden emelkednek ki magaslatai, melyek közt a legmagasabb a Kőris-hegy (709 m), de társai - Som-hegy, Kék-hegy, Papod, Középső-hajag - sem maradnak el tőle sokkal. A délről északra fokozatosan emelkedő és törésvonalakkal szabdalt táj kialakulása javarészét a triász korra tehető. Az ekkor itt hullámzó tengerek üledékéből jöttek létre a hegységet alkotó mészkő- és dolomitrétegsorok, melyek később a kréta korban - a kőzetlemezek mozgásának köszönhetően - felgyűrődtek és összetöredeztek. A "bakonyi plató" tagoltságát az idő folyamán hegységről leszaladó patakok is mélyítették, ezzel helyenként lenyűgöző szurdokvölgyeket is létrehozva, melyek a Bakony páratlan és egyben fő turista látványosságai közé tartoznak.

Folytatás a linkre kattintva.
http:www.turistamagazin.hu/rejtett-vadon-a-bakonyban.html