|
|
Élvezni a futást, élvezni a félmaratont
A kereskedelem sok stresszel és munkával terheli az embert, azonban a futás rengeteg erőt ad - állítja Czechmeister Mónika. A halászteleki futó hetedik Nike Budapest Félmaratonjára készül, és mint fogalmazott, az elmúlt évek folyamán olyan edzettséget szedett össze, hogy már felkészülés nélkül is képes teljesíteni a 21 kilométeres távot.
- Emlékszel még az első Nike Budapest Félmaratonodra?
- Természetesen! Nemcsak azért, mert az volt életem első félmaratonja, hanem mert az első versenyem is. 2002 júliusában rángatott ki egy barátnőm a Margitszigetre, és rá két hónap múlva már a Városligetben álltam rajthoz. Előtte hosszú éveken keresztül spinningeltem, és kicsit untam már a tekerést, ezért is voltam nyitott a váltásra.
- Ez azt jelenti, hogy kilenc éve csak a futás lebeg a szemed előtt?
- Ez az állítás csak félig igaz, mert valóban "futóbolond" lettem: akkor is futok, ha nem feltétlenül kellene, ugyanakkor voltak kimaradások. Egy síbaleset tönkre tette a szalagjaimat, majd fel is szedtem pár kilót, és őszintén szólva semmi kedvem nem volt mozogni. Évekig tartott ez az állapot, aztán erőt vettem magamon, leadtam 13 kilót, és már hosszú ideje tartom a formám.
- Elkezdted már a felkészülésed az őszi idénynyitóra?
- A kánikula és egy kisebb műtét miatt ki kellett hagynom két hetet, de már minden bajom van. Alig várom, hogy ismét ott lehessek a töltésen. Reggelenként ugyanis Pipacs nevű kutyámmal 10 kilométerrel szoktuk nyitni a napot. Már ő is hozzáedződött ezekhez a kihívásokhoz. Csak nagy meleg ne legyen, mert a hatalmas bundája miatt azt megszenvedi.
- Mit vársz magadtól szeptember 4-én a Városligetben?
- "Futóbolond" vagyok, edzek, ha kell, ha nem. De ez csak hobbi, semmi más. Soha nem állítottam fel magamnak célokat, így alapvetően nem szempont, mennyi idő alatt és hányadikként érek majd célba. Csak a fíling kedvéért szoktam nevezni. Egyedül arra figyelek, hogy élvezzem a futást, ehhez pedig kidolgoztam a saját taktikám. Lassan fogok kezdeni, jó negyven percig tartom a visszafogott tempót, majd felpörgetem magam. Szerencsére az utolsó félmaratonokon már holtpontom sem volt.
- Mivel fogott meg ennyire ez a verseny?
- Ritka, hogy utcazenészek kísérjenek a kilométereiden. A Nike Budapest Félmaratonon pedig rendre kiváló hangulatot csinálnak, ráadásul olyan ritmust adnak az embernek, hogy még a futás is jobban megy. Korábban a kedvenceim a dobosok voltak, de tavaly ősszel az Andrássy úti zongoristák még őket is felül tudták múlni. Remélem, idén is találkozni fogok velük!
