Rakonczai Beáta főállás mellett készül a harmadik olimpiájára

Rakonczai Beáta a Frankfurt Maratonon futotta meg az olimpiai A szintet (02:36:53), még 2011 október 30-án. A Metropol elbeszélgetett vele a felkészülésről, a maratonfutásról, az előző olimpiákról és a mostani terveiről.

Csodás hobbi a maratoni futás

A maratoni futó Rakonczai Beáta főállás mellett készül a harmadik olimpiájára.

- Peking előtt Albu­querque-ben edzőtáborozott...
- Sportszakmai szem­pont­ból kétségkívül ter­vez­he­tőbb volt az éle­tem. Most van egy civil állá­som, 2010 októbere óta a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Rendőr-főkapi­tány­ságon dolgo­zom. Óri­ási köszönettel tartozom a főkapitánynak, mert mi­óta meg­futottam a kva­lifi­ká­ciós szintidőt, mun­ka­idő-­kedvezményt kapok.

- Gyaníthatóan nem sok olyan atléta lesz Londonban, aki vérbeli amatőrként indul...
- Nehéz kenyér maratoni futónak lenni. Közép- és hosszútávon telített a piac. A komolyabb pénz­díjakhoz kiemel­kedő produkcióra van szükség.

- Jobban jár, ha nem hos­szú­távfutásra adja a fejét...
- Életem egyik jó dönté­se volt, hogy a maratoni futást válasz­tottam. Igaz, itthon ebből nem lehet megélni, de csodás hobbi.

- 2003-ban berob­bant a nem­zetközi elitbe. Szakma­ilag ott tart-e, ahol e remek kez­dést követően tartania kell?
- Akad hiányérzetem. Volt, hogy jobb ered­ményre szá­míthat­tam, mint ami, rajtam kívül álló okok miatt - sérülés, betegség, időjá­rás - össze­jött. Egy sprinter, ha el­ront egy versenyt, néhány nap múlva javít­hat. Ám két-három mara­toninál többet nem fut az ember egy évben.

- Az előző két olimpiáról milyen emlékei vannak?
- Athénban sérülten, "fél lábbal" versenyeztem, Pe­kingben pedig nem értem célba. Akklimatizációs problémáim adódtak, s a párás meleg­ben légzési gondokkal küszködtem. Ezzel együtt is csodás él­mény egy olim­pia.

Hogy Bea miért akart visszavonulni, milyen versenyeken indul még az olimpiáig, mennyit edz és mire készül, elolvashatod a Metropol cikkében.