Aki az 5. BSI Balaton Szupermaratonra készül: Első kihívás ezen a távon

2012-re szemléletváltást tervez Csonka Ilona. A pomázi futónő idén rengeteg versenyre nevezett, jövőre azonban mindössze két nagy kihívásra tartogatja erejét. Az első a tavaszi 5. BSI Balaton Szupermaraton lesz, ahová barátnőjével, Földházi Erzsébettel együtt nevezett.

- Számos BSI rendezvényen álltatok már rajthoz. A Balaton Szupermaratonon azonban még egyszer sem. Minek köszönhető, hogy ezúttal mégis bekerült a versenynaptárba a tavaszi idénynyitó?
- Régóta szemeztünk ezzel az eseménnyel, de anyagi okok miatt több alkalommal is elhalasztottuk a nevezést. Végül most ősszel jött el a pillanat, mikor úgy döntöttünk Erzsébettel: belevágunk. Egyikünk sem gyors ugyan, ám cserébe kitartóak vagyunk. Egyedül biztos nem szántam volna rá magam, ám így nem kellett egy percig sem győzködni. Várom már a megmérettetést, a Balaton körül futottunk már, igaz akkor csapatban voltunk, és ellenkező irányba futottunk, de ezek részletkérdések. A lényeg a futáson van!
- Mennyiben kell változtatni az eddigi, megszokott felkészülésen?
- Két alapvetésre kell mindenképpen odafigyelni: karácsony alatt és után nem szabad sokat ennem, illetve a téli edzéseket rendszeressé kell tennem. Monspart Saci tervét nyüvöm már öt hete, és remélhetőleg nem térek le a két ünnep között sem erről. A felkészülés helyszíne Pomáz, olykor a helyi focipálya körüli négyszázas köröket rovom, ám miután ez hosszútávon unalmassá válik, ezért leggyakrabban lakóhelyem utcáit járom. Ha akad társam, akkor pedig irány a természet. Mostanában csak sötétben tudok edzeni, egyedül azt tudom eldönteni, hogy hajnalban vagy az esti órákban tegyem.
- Régi szerelem a futás?
- Egy barátnőm öt évvel ezelőtt rángatott bele. Ő persze már rég abbahagyta. Apró lépésekkel indítottam: az első jó háromnegyed évben már az sikernek számított, ha a Margitszigetet egyszer körbe tudtam futni. Idővel tudtam emelni a távot, a tempó azonban maradt. Jelenlegi futópáromat is a futásnak köszönhetem, 3-4 éve a Mindenkor csapatában találkoztunk először Erzsébettel, akivel - miután hasonló a tempónk - hamar egymásra találtunk.
- Milyen célokat tűztél ki magad elé jövőre?
- Mindenképpen szeretném szintidőn belül teljesíteni a Szupermaratont, és egy számomra elfogadható idővel zárni az őszi SPAR Maratont. Az álom kategória 4:30 lenne, de a 4:40 már reálisabbnak tűnik. Idén kissé szétforgácsoltam az erőmet, túl sok versenyen álltam rajthoz, és rengeteg időmet vette el a regenerálódás. Jövőre a két nagy megmérettetésre fogok koncentrálni.
- A családod hogyan fogadta az új hobbid?
- A legjobb kifejezés rá az, hogy tűrik. Nincsenek ellene, de nem is rajonganak érte. Amit meg is értek, hiszen rengeteg feladat hárul rájuk, amit korábban én vállaltam. Nagy szó azonban, hogy testvérem, Miklós is egyre többet foglalkozik ezzel a sportággal. Januárban még harminc kilós túlsúllyal küzdött, ősszel mégis teljesítette a Balaton Maratont.