Orvosi tanácsok a Nike Budapest Félmaraton előtt

Milyen egészségügyi problémák adódhatnak a félmaraton közben? A legfontosabb ezzel kapcsolatos tudnivalókat foglalta össze a 25. Nike Budapest Nemzetközi Félmaraton előtt Szeles Géza, a BSI eseményeinek korábbi orvosa.

A Nike Budapest Félmaraton a legnépesebb olyan hazai verseny, ahol a létszámhoz képest is több az ellátásra szoruló futó, mint akár a maratoni távon. Ez valóban a "legyőzhető távolság", ám alapprobléma, ha az időnként 6-8 kilométert, esetleg egyszer-egyszer 10-12 kilométert sikeresen teljesítő futó azt gondolja, hogy csak nekiindul és biztosan végigér a 21 kilométeren is. Ez már az a táv, amire fizikailag és pszichikailag is fel kell készülni. A 21 kilométer nem kevés, még olyanoknak is okozott már gondot, akik korábban 28-30 kilométert is sikeresen teljesítettek edzéskörülmények között. Őket az elején elragadja a tömeg, és erejükhöz, felkészültségükhöz mérten gyorsabb tempóval indulnak neki. Mire észbe kapnak, legtöbbször késő, mert felborul a keringésük. A leggyakoribb rosszullét a hipoxia, az agyi oxigénhiány. Ez a más sportokból jött, főleg nagy izomzattal rendelkezőket - küzdősportolók, dobóatléták stb. - is veszélyezteti. A megdolgoztatott izmokba áramlik a legtöbb oxigén, és az agyba túl kevés jut, ezért zavartság, hallucináció léphet fel, amelyhez meglehetősen komoly agresszió is társul. Ennek elkerülésére a megfelelő felkészülést javasoljuk, kezdőnél a tempó lényegtelen - tudja, érezze meg, hogy milyen sebességgel tudja végigfutni a távot. Ha 18 kilométer után még jó erőben érzi magát, nyugodtan megnyomhatja a végét.

A másik leggyakoribb probléma a dehidráció. Ahhoz képest, hogy sűrűn és pontosan következnek a frissítőállomások, mégis mindig sok kiszáradt, eléhezett sportolót kellett kezelnünk. Az rendben van, hogy egy profi futó nem minden frissítőpontnál lassít, de egy amatőr is alig veszt ilyenkor néhány másodpercet, ám nem veszélyezteti a célba futását. A folyadék-ionháztartásra nagyon érdemes odafigyelni, persze az sem jó, ha a futó hasában lötyög a víz. Edzésen, egy-egy szigetkörnél a folyadékhiány még nem jelentkező probléma, de érdemes edzésen is gyakorolni, hogy hogyan és mennyit együnk, igyunk a hosszú távokon. Főleg a rakpartokon, ahol mindig van szél, erősödik a hűtés, ami további erősebb verejtékezést okoz, s ez még jobban megnöveli a dehidratálódás kockázatát. Az ionháztartás "megbillenése" azért sem lebecsülendő probléma, mert görcsöket, sőt lassan gyógyuló sérüléseket is okozhat. A legtöbb futó tudja, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás milyen fontos, de mégis van, aki kolbászt reggelizik verseny előtt, holott a zöldségek például magas nyomelemtartalmuk miatt sokkal hasznosabbak, mint az "üres" kalóriák.