Úgy fut mint a kenguru?

A kenguruk nem csupán a sebességük miatt számítanak a föld legjobb futói közé, hanem azért is, mert a tempó növelésével alig-alig nő az oxigénfelhasználásuk. Ha az ember így volna képes futni, a maratonon már az 1órás határt ostromolnánk. Egy aktuális kutatás viszont valóban azt találta, hogy elit kenyai futók kicsit a kengurukhoz hasonlóan futnak.

A kenguruk úgy érik el a rendkívül hatékony és gyors futást, hogy szalagjaik rendkívüli rugalmassággal rendelkeznek, mint egy rugó, és közben minimális oxigént égetnek. Az állatok többségénél a nagyobb sebességet az izmok gyakoribb és gyorsabb összehúzódása segíti, ám ez hatalmas oxigén igénnyel jár.

Egy japán kutatócsoport vizsgálatából az derül ki, hogy a világszínvonalon teljesítő kenyai futók a kengurukhoz hasonlóan működnek.

A kutatásban 10 elit kenyai futót és 10 fehérbőrű nemfutót vizsgáltak, összehasonlították a páros lábbal végzett ugrás eredményeiket. Azonos magasságú egyéneket párosítottak a teszthez és azt találták, hogy a kenyaiak sokkal hosszabb Achilles-ínnal rendelkeztek, mint a fehérek. 174-175 cm magassághoz a fehéreknél átlag 19,6cm hosszú Achilles tartozott, míg az ugyanilyen magas kenyaiaké 26,4 cm. Sajnos, a testsúlyt nem tudták kiküszöbölni, a fehérek átlagban mintegy 15 kilóval nehezebbek voltak a kenyaiaknál.

Az eredmények lényege, hogy a kenyai futók sokkal gyorsabban (rövidebb elrugaszkodással), magasabbra és nagyobb erővel tudtak ugrani, ami arra enged következtetni, hogy a lábszár szalagjai nagyobb rugalmas energiát tudnak közvetíteni, amely hozzájárulhat a hatékonyabb, oxigéntakarékosabb futáshoz (amit már számtalan tanulmány megállapított a kenyai futókkal kapcsolatban).

Korábban azt feltételezték, hogy a jobb hatékonyság oka a kenyai futók vékony lábszára (elsősorban alsólábszár), mondván a sovány végtag könnyebb és kevesebb izomösszehúzódást igényel vele a futómozgás. A logika ebben ugyanaz, mint hogy a könnyű versenycipőben gyorsabban futhatunk, mint a nehezebb lábbeliben. Ha ez a könnyű, vékony láb még erőteljesebb is, mint a fehérek vaskosabb lába, akkor a kenyai futók dupla előnyben vannak.

Természetesen a kutatók tartózkodnak messzemenő következtetéseket levonni ebből a vizsgálatból. Elismerik, hogy a kiemelkedő teljesítményekre vonatkozó kérdéseket nem lehet egy ilyen vizsgálattal megválaszolni, valamint, hogy a teszt eredményei is csalókák, hiszen a kenyai futók alacsony testsúlya is hozzájárulhatott a jobb ugróteljesítményükhöz. A vizsgálat talán legnagyobb hibája, hogy a kenyaiakat nem elit fehér futókhoz hasonlították, akiknek elképzelhető, hogy hasonlóan rugalmasak a szalagjaik.

Forrás: Edzésonline