Újra itt van a nagy csapat: a Kokó-Lilla kettős ismét a félmaraton rajtjánál

2012-ben kezdődött minden. Ugyanabba a rajtzónába kerültek a félmaratonon. Bár a céljuk egy volt, legyőzni a "legyőzhető távot", akkor még egymástól függetlenül vágtak neki a megmérettetésnek. Gál Lilla, aki gyerekkora óta mozgássérült, kerekesszékesként és akkori Suhanj!-os kísérőjével, Kovács Kokó pedig egyéniben indult a versenyen. A közös szenvedély, a futás hamarosan barátságot szült, majd elkezdődött a felkészülés a 2013-as Budapest Félmaratonra, ahol már Kokó futva tolta végig Lillát. 2014-ben pedig újra itt vannak, és már alig várják a kezdést.

Miért fontos nektek minden évben nekivágni ennek a versenynek?

Kokó: Ez több mint fontos számomra. Az életem része. A rendszeres mozgás, a futás és az, hogy részt vegyek ilyen, és ehhez hasonló sportrendezvényeken a mindennapjaimhoz tartoznak, így érzem magam teljesnek.

Lilla: Erőt ad nekem, amikor én is ott vagyok az indulók között. Ilyenkor még inkább a nagy egész, a társadalom részének érzem magam. Kellenek az ilyen megmérettetések, ezekből "táplálkozom" addig, míg nem jön a következő kihívás.

Hogyan jött az ötlet, hogy közösen induljatok? Hogy ismerkedtetek meg?

Kokó: Az élet szerencsére úgy hozta, hogy egy korábbi versenyen azonos rajtzónába kerültünk, szinte egymás mellől vágtunk neki a távnak. Lilla észrevett engem, és azt mondta az akkori kísérőjének, a Suhanj!-os Kárpáti Andreának, hogy "de jó lenne, ha egyszer a Kokó futna velem". Andi később megkeresett és elmesélte ezt nekem, innentől pedig nem is volt kérdés, hogy legközelebb együtt indulunk majd. Nagyon örülök, hogy így alakult, és hogy megismerhettem Lillát.

Lilla: Azt hiszem mesébe illő volt az első találkozásunk, ami a Suhanj! -hoz is kötődik. Először még csak egy közös képet csináltunk Kokóval, és akkor fogalmazódott meg bennem, hogy egy álmom teljesülne, ha közösen indulnánk a legközelebbi versenyen. Kokóval azóta nagyon jó barátságban vagyunk, még a New York maratonról is hozott nekem ajándékba egy kabalakarkötőt.

Milyen időeredményre számítotok a vasárnapi félmaratonon?

Kokó: Szerintem 1:40 és 1:50 között leszünk. A leghosszabb távunk eddig 30 km volt, azt 2:40 alatt teljesítettük, úgyhogy azt hiszem tartható lesz az előzetes terv.

Lilla: Én nem tudok pontos időt mondani, de ahogy Kokót ismerem, mindenkit lehagyunk majd.

Milyen versenyeken terveztek indulni?

Kokó: Az elfoglaltságaimtól függ, de ami részemről biztos, az az idei New York maraton, ide már be is neveztem, valamint már nagyon várom 2015-ben az Ironman-t Nagyatádon.

Lilla: Jövő tavasszal mindenképpen szeretnék eljutni a Kékes Csúcsfutásra, mert idén most ez sajnos kimaradt. Nagyon szeretem azt a pályát, mert csodálatos a táj. Remélem egyszer majd én is ott leszek a New York maraton indulói között, azzal egy újabb álmom válna valóra.