|
július
június
május
április
március
február
január
december
november
október
szeptember
augusztus
július
június
május
február
április
március
január



A tervszerű frissítés jobb időeredményhez vezet
Sok kutatást végeztek már a futás közbeni frissítéssel kapcsolatban, de a legtöbb ilyen vizsgálatot "steril" körülmények között, laborban végezték, az alanyok jellemzően futópadon futottak. Egy újabb tanulmány azonban a való világból vett mintát, svéd kutatók a Koppenhága Maraton résztvevőit tesztelték.
A vizsgálatban 14 hasonló fizikai állapotban lévő amatőr futó vett részt (hét héttel a maraton előtt a 10K idejük azonos 45:40 volt). Két csoportra osztották őket, az egyik úgy és azzal frissíthetett a maraton alatt amivel és ahogyan akart, míg a másik csoportnak szigorú frissítési tervet írtak elő.
Ez a csoport a rajt előtt 2 dl vizet és két gélt fogyasztott, 40 perc múlva újabb gélt, majd innen 20 percenként egy-egy gélt (20g egyszerű cukrot valamint kevés sót és koffeint tartalmazó zselékről van szó). Emellett óránként 7,5 dl vizet kellett inniuk.
Az eredmény: a spontán frissítő csoport célidejének átlaga 3:49:26, míg a "tudományos" frissítési tervet követő futóké 3:38:31, tehát a tervszerű frissítés - legalábbis látszólag - átlag 11 perccel gyorsabb maratoni eredményt jelentett. Természetesen, ez a fajta teszt nem vak, így a placebo hatás szerepe sem elhanyagolható.
Forrás: Edzésonline
