|
Simon Zoltán a Vivicittá pluszon indul
ÁAK Futóbolondok névvel alapította Simon Zoltán két kollégájával azt a futóklubot, amit az egyik Vivicittá után szerveztek meg. Zoltán szerint a városvédő futáson minden korosztály megtalálja a magának megfelelő távot. Az övé idén a Vivicittá+ lesz.
- Miért ezt a távot választottad?
- Az egész felkészülési tervembe ez a távolság illik bele a legjobban, a többit versenyen rövidnek tartom.
- Mondanál valamit a korábbi Vivicittáidról?
- 2007-ben vettem részt első ízben a Vivicittán, akkor a 6,4 kilométeres távon indultam. Ez azért volt meghatározó élmény a számomra, mert ezen a versenyen jöttünk össze három kollégámmal, akikkel addig nem tudtuk egymásról, hogy rendszeresen futunk. A versenyen szerzett élmények hatására elhatároztuk, hogy megalakítjuk az ÁAK Futóbolondok klubját, és ezentúl rendszeresen részt veszünk különböző, számunkra kihívást jelentő versenyeken. Így is lett: azóta minden évszakban teljesítjük a félmaratoni távokat, és 2008-tól kezdve törzsfutónak számítunk. 2008-tól bővült a csapat létszáma, bár ebben az évben kimaradt számunkra a Vivicittá, egyéb vállalati sportrendezvény miatt. Tavaly a 12 kilométeres távon indultunk.
- Miért szereted a Vivicittát?
- Azért, mert minden korosztálynak megtalálható benne a maga felkészültségének és érdeklődésének megfelelő táv. Ilyenkor megtelik élettel, gyerekkel a város, és ez nagyon megfogja az embert.
- Mit jelent számodra a futás?
- A futás számomra azt jelenti, hogy teljesen kikapcsolom magam a napi nyüzsgésből. Futás közben még zenét sem hallgatok, csak a madarak csicsergését és a környezet neszeit figyelem, és közben rendezem a gondolataimat. Ekkor jönnek a legjobb ötleteim a munkával, magánélettel kapcsolatban. A versenyek hangulata, a szép idő, a madárcsicsergés, a közös erőfeszítés végén a befutás öröme semmi máshoz sem hasonlítható élményt jelentett mindig. Azért csináljuk, hogy együtt jól érezzük magunkat, és nem mellékesen az egészségünket megőrizzük, az akaraterőnket, kitartásunkat fejlesszük. Ajánlom másnak is, hogy próbálja ki magát a futásban, és tapasztalni fogja, hogy egy idő után szükségletté válik számára a szabadban végzett testmozgás. Persze, hogy az embernek öröme legyen benne, csak fokozatosan szabad hozzászoktatni a szervezetet a terheléshez, és egy idő után könnyűvé válik a légzés, nem jönnek elő az izomgörcsök. Ehhez persze szükséges az izzadással elveszített ásványi anyagokat pótolni, erre vonatkozóan a futóboltokban találhatók megfelelő italporok, krémek, energia zselék, és minden, ami a futáshoz szükséges. A legfontosabb a megfelelő futócipő kiválasztása, amihez készséges felvilágosítást nyújtanak a szaküzletekben.
- A célodat illetően, milyen teljesítményt vársz magadtól a Vivicittán?
- A 21,7 kilométeres távon, vagyis a Vivicittá+-on a saját időmet szeretném megjavítani. A jelenlegi tempóm körülbelül 5,5 perc, ezen szeretnék most javítani.