Amikor a túrázó belemerül...

A napfényt hozza vissza az időközben lassanként elromló időbe, ha visszagörgetünk Halász Alexandra blogjában a múlt hétre. Teljesítménytúrázó és természetfotós - mindeközben dunai lány, mint írja, hát lekapta egy kis időre a túrabakancsát, és belemerült a Velencei-tóba, hogy idén is, már másodszorra végigússza a 4. Velencei Tóúszás egyik távját. És aztán megírta.

Olvassunk bele!

"Megúsztam!"
Megint!
Tavaly, 2012-ben indultam először a BSI által szervezett Velencei-tavi tóúszáson, ami elvben úszóverseny, de mégse: nem fontos a versengés, inkább az élmény a lényeg. A tóúszás, az tóúszás és kész...!
[...]
A part sem volt unalmas: megnéztem az újraélesztési bemutatót a defibrillátorral ("némely népek még akkor is elvárják az újraélesztést, ahogy a tévében látták, ha a páciens már zöld"), volt házilekvár-kóstoló és általános téblábolás a gárdonyi strandon, ismerősökre bukkanás, ami megszokott az ilyen sporteseményeken.
[...]
A Velencei-tóban különleges élmény úszni. Vize lágy, kicsit kénes illata van, és meglehetősen iszapos. A tó eredeti élőlényei sem csinálnak titkot a jelenlétükből: beúszott elém kacsa, hattyú, hal - és komolyan mondom, szórakoztak rajtam.
Idén, 2013-ban optimálisak voltak a feltételek: ragyogó napsütés, kék ég, tiszta távlatok, alig fodrozódó vízfelszín. A pályát is jól jelölték ki (tavaly képes voltam egy bójákkal kijelölt pályán eltévedni... de nem is én lennék, ha...).
Egyszer nekem úszott valaki, visszarántottam a lábam és hátranéztem: sehol senki. A tettes alighanem egy nagy, és minden bizonnyal vaksi hal volt. Egy átlagos úszómedencében ez se történhetne meg!...

És hogy mi minden történt még... érdemes elolvasni a teljes írást itt. Jó szórakozást!