|
Karibi előretörés az atlétikai világbajnokságon
Az Egyesült Államok változatlanul szuperhatalomnak számít a sportágban, bár ezúttal néggyel kevesebb elsőséget szereztek atlétái, mint 2007-ben Oszakában vagy 2005-ben Helsinkiben. Az amerikai fölény akkor is csökkent, ha tekintetbe vesszük, hogy aranyesélyes 4x100 méteres váltójuk sem a férfiak (diszkvalifikálás), sem a nők (sérülés) mezőnyében nem jutott döntőbe. Tíz aranyérmük így is önmagáért beszél.
Hogy Berlinben nem futotta többre, arról elsősorban Jamaica sportolói tehetnek. A kis karibi szigetország futói nem kevesebb, mint hét vágtaszámban, illetve váltóban győzték le az amerikaiakat, és szereztek aranyérmet. A zöld-sárga mezesek csodafutója, Usain Bolt 100 és 200 méteren is fantasztikus világcsúccsal győzött, a rövidebb távon deklasszálva amerikai riválisát, az oszakai címvédő Tyson Gayt. Fantasztikus vágtázóinak köszönhetően Jamaica a második helyen végzett az éremtáblázaton.
Letették a névjegyüket Berlinben a karibi térség többi országainak atlétái is. Elég csak a 110 gáton diadalmaskodó Brathwaite (Barbados) aranyát, a trinidadi 4x100 méteres férfi váltó, a Puerto Rico-i Javier Culson (400 gát) vagy a bahamai Ferguson-McKenzie (női 200 m) ezüst, illetve bronzérmeit említeni. S akkor még nem esett szó Kubáról, amelynek atlétái hat éremmel térhettek haza, köztük a mindössze 21 éves Leonel Suárez tízpróbában szerzett ezüstjével.
Ebben az embert próbáló sportágban Kuba három kölyökkorú versenyzőt indított, közülük a legidősebb is csupán 22 éves. Szakemberek szerint ha az ügyességi számokban (főleg rúdugrásban és diszkoszvetésben) leküzdik technikai hiányosságaikat, úgy éveken át uralni fogják a vb-k és olimpiák tízpróba versenyeit. A jamaicaiak Kenyát szorították le az éremtáblázat második helyéről, azt az afrikai országot, amelynek sportolói ezúttal is uralták a közép- és hosszútávú futószámokat. 2007-hez képest ugyan eggyel kevesebb arany lett a zsákmányuk, és éremkollekciójuk is "zsugorodott" Oszakához képest (13 helyett csak 11). Ám ezzel is a maguk javára döntötték el a nagy vetélytárs Etiópiával zajló küzdelmet az érmekért. Utóbbinak csak a verhetetlen Bekele révén sikerült elsőséget szereznie a férfiak 5000 és 10.000 méteres futószámában.
A kenyai futótehetségek kimeríthetetlen tárházára jellemző, hogy maratoni futásban csak a harmadik legjobbjuk állt rajthoz (és győzött fölényesen) Berlinben. Számos ország mezében futott az idei vb-n is kenyai futó, köztük a 800 métert megnyerő bahreini Juszuf Szaed Kamel (eredeti nevén Gregory Konchella - az apja, Billy Konchella ugyanezen a távon nyert aranyat Kenyának az 1987-es és az 1993-as vb-n), az 5000 méteren ezüstöt szerző Bernard Lagat (USA) és az ugyanezen a távon harmadik helyen befutó James Kwalla CÍKurui (Katar).
Az európai atléták egyre inkább statisztaszerepet játszanak a futószámokban, éremesélyük többnyire a dobó- és ugrószámokban van csupán. Jellemző, hogy a házigazda németek (a pekingi olimpián átélt mélypontról elmozdulva) kilenc érme közül öt (közte a két arany) dobószámban született, két bronzot pedig a magasugrók "szolgáltattak". Az európaiak rangsorát az oroszok vezetik, noha éremzsákmányuk (13) tovább apadt Oszakához (16) képest.
A rúdugró Iszinbajeva rövidzárlata (érvényes ugrás nélkül zárt) és a távolugró Lebegyeva váratlan veresége révén két biztosnak hitt aranyérem csúszott ki a kezükből. A kétéves eltiltás után visszatérő kalapácsvetőnőtől, Liszenkótól aligha vártak elsőséget, ám 5. helye feltétlenül csalódást keltett - különösen azért, mert a versenyszámot nyerő lengyel Wlodarczyk a vb-n "kivégezte" az orosz csaknem hároméves világcsúcsát. Lengyelország ugyan csak két aranyérmet szerzett, ám férfi súlylökésben és diszkoszvetésben hajszálon (pontosabban az utolsó sorozaton) múlott, hogy Majewski, illetve Malachowski nem állhatott a dobogó legfelső fokára.
A nyolc lengyel érem mindenképpen dicséretes, hiszen a mérhető sikerek mellett a fehér-piros mezes atléták csaknem minden számban döntőben voltak. Nem mondható el ez a szebb napokat látott franciákról, akiknek becsületét két rúdugró mentette meg. Az ő ezüst- és bronzérmük mellett mindössze egyetlen harmadik helyezésre (Tahri, férfi 3000 m akadály) futotta a grande nation fiaitól és lányaitól.
Forrás: TeleSport