Még 4 nap - Papp Kriszta (UTE): Remek motiváció, hogy sporttörténelmet írhatok

Papp Kriszta tavaly már negyedszer nyerte meg a Nike Budapest Félmaratont. Soha senki nem volt képes ugyanerre. Ha megvédi címét, az újpesti lány már az ötödik aranyát teheti a vitrinbe... Papp Krisztával Dobor Dezső készített interjút.

-Tudatában vagy, hogy sporttörténelmet írhatsz azzal, hogy ha megvéded a bajnoki címed, te leszel az egyetlen, aki ötszörös magyar bajnok a félmaratonon az esemény történetében időszakában. Mit jelentene ez neked?

-Nem, nem voltam tudatában. Sőt, ezek szerint rosszul is számoltam, mert így ez a 6. Nike Budapest Félmaratonom, azt gondoltam "csak" az ötödik. Hogy rohan az idő! Szép dolog lenne ötödszörre is nyerni, törekedni fogok a győzelemre, ez remek motiváció!

-Hogy alakítottad a felkészülésedet erre a bajnokságra?

-Különleges év volt eddig, érdekes tapasztalatokkal lettem gazdagabb. Egy nagyon jó évkezdés (Roma-Ostia: 70:54, 10000 méteres bajnokság: 32:42) van a hátam mögött. Azt terveztük, hogy az ősszel két félmaratont futok, egyrészt a Nike Budapest Félmaratont, másrészt szeptember 22-én Udinet. Megjártuk a magaslatot, edzőmmel ki akartuk tapasztalni mit, mennyire, hogyan bírok az edzések során. A magaslati munka jól sikerült, augusztusban már érződött a hatása. Nagyon jól tudtam készülni, mentálisan, fizikálisan, a forma is összeállt, szeretném a magam tempóját futni.

Milyen jelentős változások történtek az életedben az elmúlt év során, a két félmaratoni OB között?

-A magánéletemben úgy érzem szerencsés vagyok, megtaláltam azt a társat, aki ugyanolyan tűzzel és elvetemültséggel szereti a munkáját, mint én. Nagyon fontos, hogy a másik megértse a fanatizmussal együtt járó életvitelt.

A versenyzői évem kicsit kalandosabbra sikeredett. Lezajlott az edzőváltás, Káldy Zolival (négy országos csúcs és kilenc magyar bajnoki cím 10000 m-en, 12. hely a barcelonai és 16. hely az atlantai olimpián 10000 m-en, 1. hely az 1. Nike Budapest Félmaratonon 1996-ban. Nála gyorsabban magyar még nem teljesítette a távot ezen a versenyen: 1:02.54, 1998) készülök tavaly ősz óta. Ez a váltás elég drasztikus változást hozott. Történtek szép és kevésbé kellemes dolgok. A kellemetlenekből nagyon sokat tanultam, ezek megmutatták, merre induljak tovább, illetve merre ne menjek. Zoli többször elmondta nekem, hogy ezt az évet arra szánjuk, hogy még jobban megismerje a reakcióimat az edzésekre. Az év erről is szólt, hogy kiismerjük másik "mániáit".

-Kálovics nemrég szült, Rakonczai hamarosan szül. Ha szabad megkérdeznem te mikorra tervezed, hogy hasonló ok miatt egy időre hátat fordítasz a futásnak?

-Még nem tervezem. Életemnek ez a fejezete addig még várat magára míg a "dolgomat" el nem végzem. A célok itt tornyosulnak előttem, főként az, hogy a saját határaimat feszegessem, kitoljam a szélsőkig. Mindig van mit dolgozni magunkon, nem csak a versenyzői, hanem az emberi, pályán kívüli énünkben is.

-A jelzett ok miatt idén mintha kevesebb jelentősnek tűnő ellenfél gyülekezne körülötted. Hogy érint ez?

-Mindig mindenki jelentős ellenfél. Ez sport. Emberek vagyunk, bármi lehetséges. Egyébként az időjárás sokszor a legjelentősebb, néha undok társ tud lenni.

-Ki fenyegetheti leginkább a remélt győzelmedet?

-Erdélyi Zsófia is indul, ő ebben az évben nagyot lépett előre. Jó állapotban volt egész nyáron, azt várom, hogy egy jót fogunk futni vasárnap.