Finnország - 2005 Jouksija-maraton

Budapesten

zöld parkokban és történelmi városközpontban

(képek és szöveg: Ilkka Järvimäki)

Budapest már évtizedek óta a finn turisták kedvelt úitcélja. Testvérnépünk fővárosa maratonfutókat is magához vonz. Az október elején megrendezésre kerülő budapesti maratonon általában több mint kétszáz finn futó vesz részt. Természetesen máskor is lehet kocogni a szép városban.

A Budapest-útikönyvek tucatnyi okot felsorolnak, miért látogassunk el a városba: szép panoráma, fürdők, műemlékek a török uralom idejéből, romok az ókori római birodalomból, építészet, éttermek, kávézók, pubok, jazzklubok stb. Mindezek biztosan jó okok arra, hogy Magyarország fővárosába utazzunk, de a saját listám mégis teljesen máshogy festene. Legalábbis ezek biztos, hogy rajta lennének: barátságos emberek, a város fordulatokban gazdag történelme, gyönyörű látványosságok - és a maraton.
A magyarok barátságosak és vendégszeretőek. Úgy tűnik, a finnek iránt különösen meleg érzéseket táplálnak. Mindkét nép a Volgának ugyanazon kanyarulatáról származik, vagyis a mostani földrajzi távolság ellenére szomszédok vagyunk, vagy még inkább egy család. A nyelvünk is emlékeztet egymásra, ä és ö hangjaival.

Út a kultúrákon át

Budapestet a világ egyik legszebb városának tartják. A külvárosba a szocializmus ideje alatt betonlakótelepeket építettek, de a központ jól megőrizte történelmi arculatát. A különböző korok hatása meglátszik az épületek stílusán. Mind a kelta, római, magyar, török és osztrák uralom rányomta bélyegét a városképre, mind jó, mind rossz értelemben. A városnéző körút - vagy persze a futás- Budapesten olyan, mint egy különböző időkön és kultúrákon át vezető út.
Néhány napos tartózkodás alatt nem lehet mindent látni vagy megtapasztalni, főleg hogy a hosszú futás megkövetel egy bizonyos felkészülési és pihenési időt. Ezért jó, ha a kulturális nevezetességek és a maratonhoz kapcsolódó helyszínek olyan könnyen elérhetők, mint Budapesten. A versenyiroda, tésztaparty, öltözőhelyiségek, startmező, cél, fürdő mind kis területen, a Városligetben helyezkednek el, mindössze néhány kilométer távolságra a városközpont szállodáitól.
Az sem hátrány, hogy a maraton útvonala a legszebb városrészeken halad keresztül és érinti a város legfőbb nevezetességeit. A futás ideje alatt lehet már tervezni egy jövőbeli utazás programját: a Parlamentbe mindenképp el kell még menni és a Lánchídon át kell egyszer sétálni. A Várdombra biztosan megérné felkapaszkodni. Micsoda klassz dolgokat lehetne venni a régi városcsarnokban! És a fürdőbe is legalább egyszer el kellene jutni!

A Hősök terétől a fürdő hűsítő vizéig

A maraton útja a méltóságteljes Hősök terétől a szép Lánchídig vezeti a futókat. Innen a Duna nyugati partjára, vagyis a budai oldalra, át a nevezetes Gellért-hegyen. Majd a Petőfi-hídon át a Duna keleti partjára, a Parlament impozáns épülete mellett át a zöld Margitszigetre, onnan pedig vissza a Duna nyugati partjára, újból a déli sétányra, a városközponton át a Hősök terére és végül a célba, az Olof Palme sétányra. A futás ideje alatt összesen ötször haladnak át a futók a Dunán és az út túlnyomórészt a Duna-parton vezet végig.
A hosszú maraton után érdemes futónak lenni. A részvételi díjhoz ugyanis hozzátartozik a fürdőzés a város egyik legszebb gyógyfürdőjében, a Széchenyi fürdőben. Szerencsére oda pár száz méteres gyaloglással el lehet jutni. Képzelje csak el, hogy milyen lenne a fürdő nevét bemondani a taxisofőrnek 42 kilométer és néhány liter frissítő után!

Családi esemény

A Budapest maratont először 1984-ben rendezték meg. Kezdetben az esemény közel ezer résztvevőt vonzott. Ez a részvételi arány egyedülállóan magas volt a korabeli Kelet-Európában. Európa politikai eseményei kihatottak a budapesti maratonra is és le kellett mondani 1994 és 1995-ben.
1996 óta a Budapest Marathon részvételi aránya 700-ról több mint 2200-ra nőtt. Az utóbbi években meghirdetett maratonfutások, gyerekfutások, családi futások, funrun és séta miatt az esemény a helyi lakosok kedvence lett, amit az egész családdal együtt, a futás és a piknik jegyében töltenek.
A 15 000 különböző távot futó résztvevőt beleszámítva a versenyközpontban vasárnap 150 000 ember vendégeskedik. A külföldi résztvevők, akiknek a száma összesen kb. ezer, szabályosan startolnak a maratonra.
A férfiak maratoni futásának a rekordja a maraton első évéből, 1984-ból származik, mikor Kiss Zoltán 2.15.04-es eredményt ért el. A nők rekordteljesítményét Kovács Ida érte el (2.38.18) 2002-ben. A nemzetközi résztvevők ranglistáján Finnország múlt ősszel bronzérmet szerzett. Országunkat Budapesten 115 futó képviselte. Minket csak Németország (146) és Franciaország (120) előzött meg, melyek mindketten lényegesen nagyobb országok és földrajzilag is közelebb vannak. Tehát a harmadik helyre büszkék lehetünk.

Kocogás a Margitsziget tartánján

Ha még marad erőnk a maraton után vagy ha sikerül más alkalomból Budapestre jönni, az edzőcipőket akkor sem érdemes a bőrönd mélyén hagyni. A város parkos területei jó lehetőségeket kínálnak a levegőzésre.
A Budapest Sportirodából Paitz Krisztina (a futóversenyek szervezője) elmondja, hogy messze a legkedveltebb sétálóhely a Margitsziget. Ezen kívül a Városligetben, a Gellért-hegy környezetében, a Népligetben és a János-hegyen is vannak futásra alkalmas helyek.
Én magam az elsőre szavaznék. A futó turista szempontjából a kivilágított Parlament és Lánchíd az egyik legszebb budapesti panoráma a Margitsziget partjáról nézve. A kilátás szépségét még fokozza az, hogy a kb. 5 kilométeres útszakasz csak részben van kivilágítva. Így a lámpák nem homályosítják el a város fényeit.
A sötétség azonban eléggé megnehezíti a futást. A kivilágítatlan helyeken minden lépés egy kicsit tapogatózó és óvatos, legalábbis először. Szerencsére az utak anyaga főleg a sportpályákról ismert tartán vagy helyenként a sima homok és az enyhén gödrös aszfalt. A helybeli futók olyan sebességgel száguldanak, hogy azt hihetnénk, hogy vagy az út nagyon biztonságos, vagy nekik van csodálatos képességük, hogy a vaksötétségben is látnak.
Ugyanez az út napfényben kicsit más képet mutat: A Margitszigetet megkerülő útszakasz egyenletes, a magasságbeli különbség alig egy méter. Az út nagyrészt ruganyos műburkolat. A hosszabb út a tartánon az ehhez hozzá nem szokott ember számára nem tűnhet jó ötletnek, de szerencsére a széleken sokhelyütt homok-vagy aszfaltút van.
Lehetséges-e, hogy az a különös útburkolat-választás oka, hogy még évekkel ezelőtt Magyarországon sok ember számára lehetetlen volt jó edzőcipőt beszerezni és ezért ütéscsillapítóként az útnak kellett funkcionálnia? Vagy a sportverseny követelményei miatt építettek tartánbevonatú utakat?
Mindenesetre a nap minden szakaszában sokan futnak a Margitszigeten. A Duna közepén pihenő zöld sziget a budapestiek egyik legjobb sétáló és sportoló helye. A nagy zöld területek, sportpálya, szabadtéri strandok és futási lehetőségek tömegesen csábítják ide az embereket, hogy itt a szigeten töltsék szabadidejüket, ahova könnyen el lehet jutni a városközpont szállodáitól gyalog, taxival, busszal vagy villamossal.

Magyarország:
Terület: 93.030 km2
Lakosok száma: 10.200.000
Államforma: köztársaság
Valuta: forint

Budapest:
Terület: 525 km2, aminek 2/3-a a Duna keleti partján, a sík Pesten és 1/3-a a Duna nyugati partján, a dombos Budán található
Legmagasabb pont: János-hegy, 527 m
Lakosok száma: 1.886.000, ami Magyarország lakosságának 19 %-a

Magyarországon megrendezésre kerülő futóversenyek:

2005. szept. 4.: Budapest félmaraton
2005. okt. 2.: Budapest maraton
2005. okt. 16: Nők futófesztiválja Budapesten
2005. nov. 19-20.: Balaton-maraton (szombaton 15 km+ 6 km, vasárnap 21 km)

2. oldalon: fussunk