Olaszország - 2000 Correre maraton

Utcai versenyek

A Dunánál

Október első vasárnapján a magyar fővárosban a vén Európa varázsa egybeolvad a versenyekével. Felfedeztem a Budapesti Nemzetközi Maratonit.
Magda Maiocchi

- Sajnálom, mind elfogyott - szabadkozik a Zserbóban a készséges eladónő, amikor Sacher tortát kérek tőle, majd hozzáteszi: -Tudja, tegnap volt a maratoni.
Ezzel az erővel azt is mondhatta volna, hogy a versenyzők a célba érkezés után mindet felhabzsolták. Egyszóval hoppon maradtam.
Úgy látszik, Magyarországon nem hallgatnak a bölcs Arcellire, aki a verseny utáni regenerálódáshoz szénhidrátban gazdag, ám zsiradékban szegény diétát ajánl. (A Sacher torta pedig nem éppen zsírszegény!) A cukrászda kifosztott pultját elnézve valószínűleg nem tévedek.
A Zserbó egyébként Budapest leghíresebb, legrégebbi cukrászdája, amely a mai napig megőrizte kedves, ódon hangulatát. Azok kedvéért, akik esetleg nem tudnák, elárulom, hogy a Sacher torta mennyei olvasztott csokoládéval a tetején az egyik különlegességük.
Így hát némileg csalódottan úgy döntöttem, hogy a dunai látképpel kárpótolom magam az elmaradt gasztronómiai élvezetekért. A Duna a Budai dombvidék lábánál hömpölyög pompás paloták, impozáns épületek, szabadtéri kávézók mellett. (Buda és Pest a 19. századig két különálló városrésznek számított.) A vén Európa e szegletében mintha megállt volna az idő.
A város jelképének számító Lánchídról északon elém tárul a Parlament hatalmas neogótikus épülettömbje mind a 233 szobrával és a Margitsziget hívogató zöldje. A szigetet éppen szépsége miatt a Duna gyöngyszemeként is szokták emlegetni. Délen magaslik a Citadella és a Szabadságszobor, amely egy nőalak, felemelt kezében pálmaággal. Az orosz csapatok emlékére emelték, akik 1945-ben felszabadították a fővárost a Habsburg uralom alól.
A pesti oldalon jól látszanak a Szent István Bazilika neoreneszánsz tornyai. Kissé lejjebb a Vigadó elegáns épülete látható. Koncerttermeiben többek között Liszt Ferenc, Johannes Brahms és Bartók Béla muzsikált.
A második világháborúban Budapest legtöbb épületéhez hasonlóan a Vigadót is teljesen lebombázták, majd az eredeti tervek alapján építették újjá.
Velem szemben a Vár pompázik, mint maga a formába öntött történelem. Mellette a Mátyás templom színes tetőcserepei, karcsú márványdíszei integetnek felém. Itt koronázták meg Ferenc Józsefet.
Mintha visszatérnénk a múltba... Meg kell adni, vadregényes helyszín a maratoni futóversenynek, amelyet immár 15 éve a magyar fővárosban rendeznek meg.

Minden, ami szem-szájnak ingere, sőt még annál is több

A verseny a Kaiser's-Plus Nemzetközi Maratoni nevet kapta és a Running Festival and family day elnevezésű rendezvénysorozat egyik legrangosabb eseményének számít. A viadal négy távon - 800 m-től 42 km-ig - zajlik, több mint 10.000 versenyző és nagyjából 50.000 néző részvételével.
A verseny napján ez a sokaság a Hősök terén gyűlik össze, amely azelőtt a kommunista díszszemlék, felvonulások színhelyéül is szolgált. A teret a szó szoros értelmében elözönlik a legkülönfélébb korú, kondíciójú futók. A turistabuszok szünet nélkül ontják magukból a csoportokat: iskolásokat, hivatásos atlétákat, amatőr sportbarátokat.
A tér két oldalán sorakozó standokon minden megtalálható a sós süteménytől kezdve a főtt virsliig. A futócipőtől a háztartási eszközökig szinte minden kapható itt, még pulzusmérő is. Az egyik helyen például gyerekruhát árulnak, érdeklődő pedig szép számmal akad!
A verseny előtti napon pasta partit tartottak, óriási sikerrel. (Szigorúan 16 órai kezdettel, aki estefelé érkezett, bizony éhen maradt.) A versenyzőket és kísérőiket előadóművészek, zenekarok szórakoztatták.
A programok két szabadtéri színpadon zajlottak, a háttérben ütemes dobszó kísérte a különböző futamok indítását. Aki teljesítette a távot, ott maradt ünnepelni. Felhörpintett egy korsó sört vagy egyszerűen elheveredett a napon a rendezők jóvoltából odakészített gyékények valamelyikén.
Az utolsóként érkező maratoni futókat lelkes taps fogadta. Hamarosan ők is elvegyültek a vidám sokaságban. Az első futamot reggel fél tízkor indították, este hatkor még javában szólt a zene.

Fel-alá a nagy folyó mentén

Ami a pályát illeti, nem tartozik a gyorsan teljesíthetők közé. Az út nagyrészt a folyóparton visz, összesen hétszer szeli át a folyót, ami számos emelkedőt jelent a hidakon való átkelésnél, sok az U-kanyar is.
Mindezek ellenére kevesen panaszkodtak a terepviszonyokra, sőt egyéni csúcsok is születtek, ami talán a táj fáradtságot feledtető szépségének is köszönhető. Mint mondottam, a mezőny a Hősök teréről indult, amely a verseny napján is kényelmesen megközelíthető a földalattival. A futók innen ráfordultak az Andrássy útra.
Az Andrássy út tulajdonképpen egy fákkal szegélyezett széles út, amely egyenesen a Dunához visz. Alatta közlekedik Európa legrégebbi földalatti vasútja. (1896-ban épült.) A kis földalattin - ahogy itt nevezik - a bejárati ajtókat és a jegyárusító pavilonokat egyaránt fából készítették, a szerelvények a megszokott hat helyett három kocsival közlekednek Az Andrássy úton található, különböző stílusokban épült villák és nagykövetségek szintén nem mindennapi látványt nyújtanak. Bárcsak ne kellene futás közben a lábunk alá nézni!
A harmadik kilométer tájékán elhaladunk az Operaház előtt, már látszik a Szent István Bazilika kupolája is, tehát közel járunk a folyóhoz.
Néhány száz méter után meg is érkezünk a Dunához, amely talán nem olyan kék, mint a Strauss-keringőben, ám ennek ellenére varázslatos látványt nyújt. A Lánchídon át is kelünk rajta. Megérkezünk a sziklafalhoz, a Vár alá. Innen a Gellérthegyet megkerülve dél felé vezet az út. A hegy egy Gellért püspök nevű vértanúról kapta a nevét, akit a korabeli feljegyzések szerint 1046-ban küldött Magyarországra a pápa, hogy megtérítse a pogányokat. A lázadók azonban elfogták, szögekkel kivert hordóba tették, majd egyszerűen ledobták a nevét viselő magaslatról. A 7-es kilométerkőnél található vízesés erre a szomorú eseményre emlékeztet.
Kicsivel előrébb, miután elhagytuk a Budapesti Műszaki Egyetem - Európa egyik legrégebbi műszaki egyeteme, 1782-ben alapították - épületeit, a Szabadság hídon átmegyünk a pesti oldalra. A híd a liberty stílus szép példája, karcsú, zöld vasszerkezetén négy aranysas látható.
Elérve a Corvinus Egyetemet a Duna-Korzón haladunk tovább. Itt találhatók Budapest legelegánsabb szállodái.
Lassan a Parlamenthez érünk, amely szintén a főváros egyik jelképének számít. 268 méter hosszúságú impozáns homlokzata már messziről jól látható. 268 méter ugyan nem nagy távolság egy jó futó számára, hiszen egy perc alatt képes maga mögött hagyni, ám egy ilyen épületrész megépítéséhez több mint 20 évre volt szükség.
Egy újabb kilométer megtétele után - kb. 12 kilométernél járhatunk - áthaladunk a Margit-hídon és elérjük az azonos nevű szigetet, ahol a park évszázados fái kellemes árnyékot adnak. A Margitsziget 2 km hosszú. Végigfutunk rajta, majd az Árpád hídon átkelve visszatérünk Budára. A híd felé vezető emelkedőn talán erőt ad, ha belegondolunk, hogy mi ez az erőfeszítés Árpád-házi Szent Margit szenvedéseihez képest. Apja, IV. Béla ugyanis megfogadta Istennek, ha megmenti országát a tatároktól, neki ajánlja lányát, Margitot. Mivel az ígéret szép szó, a veszély elmúltával Béla király kolostort építtetett a szigeten. Szegény lánynak pedig engedelmeskednie kellett: elvonult a világtól és apácának állt. Mit számít ehhez képest néhány méternyi emelkedő?
Budára érve rövid kitérő erejéig elszakadunk a folyótól, hogy azután dél felé haladva 10 km után a Szabadság hídon ismét átkeljünk rajta. A 35. km tájékán visszatérünk a Margitszigetre. Itt megint meg kell küzdenünk az Árpád-hídra vezető emelkedővel. A hídon átkelve egy jobb kanyar után már ott is a célegyenes, a Hősök tere.
Ennyi volt? Dehogy! A célba érkezés után a híres Széchenyi-fürdő várja a megfáradt futókat. A forró fürdő után ruhacsere következik, majd kezdődhet az ünneplés. Legközelebb, ha lehet, nekem is hagyjatok legalább egy szelet Sacher tortát.

Képaláírások

A pálya térképe

1.Hősök tere
2. Széchenyi-fürdő
3.Állatkert
4.Műcsarnok
5.Operaház
6.Szent István Bazilika
7.Magyar Tudományos Akadémia
8.Mátyás Templom
9.Vár
10.Gellérthegy
11.Budapesti Műszaki Egyetem
12.Corvinus Egyetem
13.Parlament
14.és 15 Margitsziget
Rifornimento: Vízfelvevőhely

Alatta a kép felirata:

A Budapesti Maratoni egyben kirándulás a múltba. A pályát templomok, történelmi paloták szegélyezik. Az út jelentős része a folyóparton visz.

118. old.:

Egy kezdő maratoni futó gondolatai a Budapesti Maratoni közben
Rajt: Semmi vész, jól vagyok.
1 km: Menjenek csak ott elöl, én a saját tempómban futok.
5 km: Úgy érzem, az idők végezetéig tudnék futni...
10 km: Azt mondják, még messze a cél. Csakugyan...
15 km: Az élbolyban vagyok!
20 km: Csak így tovább! Pont ilyen pályáról álmodtam.
25 km: Több, mint a felén túl vagyok. Elégedett lehetek magammal.
30 km: Életemben nem voltam ilyen fáradt, pedig öt kilométerrel ezelőtt még semmi bajom nem volt. Talán túl sok vizet ittam menet közben?
35 km: Egek, de kivagyok! Ez lenne az a híres fal? Senki nem mondta, hogy ennyire kemény lesz, de azért sem adom fel!
40 km: Az utóbbi öt kilométert tíznek éreztem. Lehet, hogy rosszul mérték...
42 km: Hol van már a cél? Nem látom a célszalagot...
42 km és 195 m: Megcsináltam! Micsoda megkönnyebbülés! Hullafáradt vagyok.
A zuhany alatt: Milyen időt is futottam? Hát nem a legjobbat, az biztos. Majd legközelebb. Mikor is lesz a következő maratoni?

120. old. Élménybeszámolók

A Budapest Maratonin 40 olasz résztvevője volt. Kérdezzük meg őket, milyennek találták a versenyt!

Guido Muscato genovai sebész, az egyik legsikeresebb olasz versenyző: "A hidakra vezető emelkedőktől és néhány félreeső, unalmas résztől eltekintve, nekem nagyon tetszett. A szervezés is megfelelő volt. Tényleg én futottam be elsőnek az olaszok közül?"

Marco Grillo hivatásos atléta Balzanoból: "Azért vettem részt ezen a versenyen, mert remekül beleillett a felkészülési tervembe. Őszintén szólva kissé alábecsültem a pályát. Nem gondoltam volna, hogy ilyen kemény lesz. A város pedig egyszerűen gyönyörű."

Cesare Pritelli, 58 éves amatőr futó: ";Már áprilisban beneveztem a versenyre, főleg a város vonzott. Egyszer már jártam itt, és nagyon tetszett. Sajnos nem tudtam eléggé felkészülni, ezért úgy terveztem, hogy 30 km után kiszállok, de aztán mégis végigfutottam. Hogy mi tetszett a legjobban? A Margitsziget és a szívélyes fogadtatás. A legkevésbé? Az, hogy a sereghajtók közé kerültem."

Franco Alliata, nyugdíjas: "Én nem találtam túl nehéznek a pályát. Ha az ember eleget edz, nem lehet gond. A szervezés első osztályú volt, mindennel elláttak bennünket. Talán kicsit kevés volt a szivacs. Budapest mindig nagy hatással volt rám, most sem volt másképp."

Ugo Pirani, vasutas: Ebben az évben ez volt a tizedik maratonija. Kilenc társával érkezett Riminiből. "Egész jól ment, talán azért is, mert szombaton már volt egy versenyem Mugellóban. A pálya gyönyörű volt, bár a folyóparti részt kissé hosszúnak találtam. Sokféle szurkolóval találkozhattam, a szervezés remek volt: már az első ivópontnál találtam a víz mellett banánt és cukrot is. Már jártam Budapesten, és szívesen jöttem el újra."

Miközben beszélgetünk, további olasz versenyzők érkeznek. Mindenki egyszerre beszél. A csoport vezetője, a 48 éves Gianni Martini csak annyit mond: "Gratulálok a szervezéshez!"

Sergio Lisotti, asztalos és Danielle Fabbri: "Évente 4-5 ilyen versenyen veszünk részt, mindig együtt indulunk a versenyeken. Az elején kicsit rossz volt az idő, de később szerencsére kisütött a nap."

Marco Bordoni (38), a csapat legfiatalabb tagja: "A pálya gyönyörű volt, a szurkolókra sem lehetett panasz. A szervezők is kitettek magukért. Mi egyebet kívánhatnék még?"

121. old. képaláírás:

A futók a Szabadság-híd zöld ívén kelnek át Pestre. A felső képen a gyermek maratoni futókat láthatjuk, jobbra a Margitsziget zöldell.

122. old. Összefoglaló:

A Budapest Maratonin a legjobb időt futók meglehetősen szerény díjazásban részesültek: a győztes 1.200.000 lírát, a 2-6. helyezettek pedig megosztva 320.000 lírát kaptak. Talán ezért is nem született 2:15'-nél jobb szintidő a férfiak táborában, illetve 2:40'-nél jobb idő a nők esetében. A férfiak közül Nikolai Rudyk, a hölgyeknél Csomor Erika érte el a legjobb eredményt.
A szervezők közül Kocsis Árpád érdemelne technikai nívódíjat a munkájáért. A Running festival and family day keretében hatalmas embertömeget sikerült megmozgatnia. "Nagyon elégedett vagyok -nyilatkozta - a körülmények tökéletesek voltak, ami a résztvevők számát illeti, rekordot döntöttünk a tavalyi évhez képest. Ami a jövőt illeti, szeretnénk, ha a huszadik alkalomra sikerülne elérni 6.000-es versenyzőszámot. Addig még öt versenyünk van hátra."Hát igen, Budapest varázsa rengeteg embert idevonz.

A tíz legjobb versenyző:

Férfiak:
Nikolai Rudyk
Szemán János
Lauri Friari
Markó György
Lajtos Márton
Michael Dorfstaetter
József Gyurkó
Andriy Kotsubka
Tamás Zsigovics
János Bogár

Nők:
Csomor Erika
Katka Jedináková
Pásztor Kornélia
Póth Mariann
Szabó Nóra
Paulina Rasimus
Fehér Enikő
Demetrovics Judit
Mike Krisztina
Korán Éva

122. old. képaláírás:

Egyik győztes a másik után: az ukrán Rudyk és a magyar Csomor. A felső képen Guido Moscato, az elsőnek befutó olasz versenyző látható (2:53'), a háttérben a jövő egyik maratoni futója.