Franciaország - 2001 Jogging maraton

Jogging 2001

Szöveg: Jacques Chanéac
Fotó: Christian Petit

Budapest,
a kék Duna és Európa maratonra született gyermeke

Hat maraton egy helyen - ezt kínálja a szép magyar város. Budapest, a Duna gyermeke kicsit emlékeztet Párizsra a hosszú rakpartokkal, Prágára kockaköves útjaival és színes házaival, Bécsre a kissé megalomániás építészete, Barcelonára a fákkal szegélyezett útjai, Londonra a tekintélyt parancsoló parlamentje és Lisszabonra a hegyes-völgyes táj és a sárga villamosok miatt. A hetvennyolc francia maratonistát magával ragadta a versenyek során a város sokszínűsége és bája.

Mireille és Serge fej-fej mellett értek célba. Mosolyognak, szinte nem is látszik rajtuk, hogy fáradtak. 1454-dik és 1455-dikként érkeztek a célba. A távot 4 óra 7 perc 20 másodperc alatt tették meg. "Nagyon elégedettek vagyunk a ma délelőtti eredménnyel!"- nem vitás, az első megállapítás némi magyarázatot igényel: "Mindig együtt futunk. Részt veszünk raid-eken, triatlon versenyeken, VTT-n és síelni is járunk.. A mai napon sikerült jó időt futnunk. Mielőtt eljöttünk volna a budapesti maratonra, még nem jártunk a Dunánál. A legjobban futás közben lehet megismerni egy várost. Futás közben beszélgetünk, megmutatatunk egymásnak apró dolgokat, amire a másik nem figyelt. Engem lenyűgözött a vár, a hidak és a szobrok látványa." A sportimádó pár számára a teljesítmény másodlagos fontosságú: "Akárhogy is, azzal, hogy hetente futsz tizenhárom kilométert, nem áll fenn a veszélye annak, hogy világrengető eredményt érsz el..."- ironizál a fiatal hölgy kísérője, akinek ez volt a hetedik maratonja.
Mireille és Serge kilenc kollégájuk társaságában jöttek Budapestre. A kis csapat a "Pégo" nevet adta magának., amelynek eredetét elnökük, Pierre.Alain Michel magyarázza el nekünk: "A Péchiney Saint-Gobain sportkörének nevét őriztük meg a névválasztáskor. Ennek a cégnek vagyunk az alkalmazottai, csak mivel a Rhone Poulence megvette a céget, most már Aventis Pharma néven működünk." - Az Antony dans les Hautes de Seine-i kemény mag sok év óta szenteli szabadidejének nagy részét a sportnak, azon belül is főleg a hosszútávfutásnak.. "Két lépésre van a munkahelyünktől a Sécaux park. Sokszor megyünk oda a déli ebédidőben."
A Pégo-tagok minden évben részt vesznek két vagy három maratonon. "Általában elmegyünk egy párizsi és egy másik francia maratonra és évente legalább egyszer egy külföldi versenyen is részt veszünk." Londont, Berlint, Chicago-t és persze New York-ot már felfedezték a futók. "Most úgy gondoltunk, valami újdonságra van szükség, egy másik versenyre, egy másik városra, más emberekre." Ezek a gondolatok Kocsis Árpád, a Budapest Maraton igazgatójának is magyarázatul szolgáltak, ugyanis vasárnap este még ő sem értette, hogy hogyan lehet, hogy idén hetvennyolc francia futó indul a maratonon (ezzel a németek és a finnek mögött ők a harmadik legnépesebb külföldi csapat), míg tavaly csak tizenhárom francia résztvevője volt a versenynek.
Kocsis Árpád és a Budapest Maraton Sportiroda munkatársai 1989 óta vették kezükbe a szervezést, amelyet az 1984-es megalakulásuk után még a helyi hatóságok bonyolítottak.
A Budapest Marathon Sportiroda egy magáncég, amely áprilistól októberig egy sor futóversenyt szervez, de az alapelv mindig ugyanaz: "Szeretnénk, ha a magyarok is egyre nagyobb számban fedeznék fel ezt az aktív kikapcsolódási formát, és azt is reméljük, hogy ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy mennél több külföldi fedezze fel városunkat." Ha maratonról van szó, Kocsis Árpád ragaszkodik bizonyos elvekhez. - "Az anyagi lehetőségeink korlátozottak, ezért az úgynevezett elit futóknak nálunk nem jár pénzjutalom. A hangsúlyt arra fektetjük, hogy minden vendégünk, minden futó számára magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk. Azt szeretnénk, hogyha ez a nap egy családias ünnep lenne, ahol minden korosztály jól érezheti magát."
A program eléggé csábító, egy négy kilométeres futás a nyitány, amely 10 000 gyermek részvételével zajlik: "Azok az iskolák ahonnan a legtöbben jöttek el futni vagy a legjobb eredményekkel rendelkeznek, vásárlási utalványokat kapnak ajándékba." A fél-maratont, amelyet sokáig a maratonnal egy időben tartottak idén három héttel előrehozták, így biztosítva egy utolsó erőpróbát azoknak, akik a maratonra készülnek. A félmaraton helyett most egy 7 kilométeres futást rendeznek a maratonnal egy időben, kicsit később pedig családok számára szerveznek gyaloglást, melyen négy generáció vett részt (kis gyermekektől a dédszülőkig), kéz a kézben gyalogolva végig a rajtot és a célt elválasztó nyolcszáz métert.
Hab a tortán, hogy egy hármas váltó-futást is szerveztek erre a napra, amelyen több mint 350 magyar csapat vett részt, amelyek egy része egy-egy család vagy baráti társaság volt. "Ezen a versenyen jövő évtől kezdve már külföldi csapatok is részt vehetnek, mivel így azoknak a külföldi vendégeinknek is alkalma nyílik futni, akik nem eléggé edzettek a maratoni táv teljesítéséhez."A verseny szelleme magával ragadta a helyi francia kolónia tagjait is: Felix L'Her 62 évesen a maratoni távot 3 óra 20 perc alatt teljesítette. A franciák a célvonalban kapott csomagokkal is nagyon elégedettek voltak:"Rég volt, hogy ilyen bőségesen megrakott ajándékcsomagot kaptunk". Ezen kívül a táv különböző pontjain animátorok gondoskodtak a jó hangulatról, akik a futók legnagyobb meglepetésére nevükön szólítva buzdították őket - ez úgy volt lehetséges, hogy az animátorok kaptak egy listát, amelyen a rajtszámok szerint a nevek is fel voltak tüntetve.
A budapesti maraton másik erőssége, hogy praktikus az elrendezés: "Igazán remek, hogy a rajt, a cél, a verseny különböző pavilonjai, a rajtszám felvétel és a különböző szolgáltatások mind egy helyen találhatók, pontosabban egy 300 méter sugarú területen belül."- mondja a Pégo csapat vezetője, Cedric Catto, aki a maga 3 óra 9 perces idejével 277-dikként ért célba.
A környezet, amelyben a verseny zajlik kifejezetten természet-közeli: a Városliget gyönyörű park, amely a New York-i Central Park-hoz és a Vincennes-i erdőhöz mérhető. Vasárnap délelőtt 10 órakor az idő szürkés és ködbe hajló, ami a Pégo-tagokat mosolygásra készteti, viszont a fotós elkeseredetten grimaszol: két napig sütött a nap, a főváros napfényben úszott, a kávéházak teraszai tömve voltak, de most... A Hősök terét, amely egyébként a rolleresek, görkorcsolyások és gördeszkások terepe, erre a napra visszafoglalták a két lábon járók: 2500 futó, akik a várakozás perceiben a téren felállított tizennégy szobrot nézegetik.
Grandiózus díszletek, a rajt mintha a Champs-Élysées-ről indulna. A pálya már inkább megosztja a futókat: a belga Steven Deram, aki nemcsak a futás miatt jött, hanem egyben meglátogatja Budapesten élő lányát, eléggé kritikus véleményének adott hangot: "A pálya nem olyan könnyű, mint azt előzetesen jelezték. Sok szakaszon volt szembeszél és a hidakon és a feljáróknál jelentős szintkülönbségek vannak." Steven 46 éves és számos maratonon vett már részt (Peking, Annecy, Strasbourg, Figeac, Flers, csak a mostanában teljesített versenyeket említve), és most is olyan teljesítménnyel büszkélkedhet, mint általában: 2 óra 40 perc és 2 óra 45 perc közötti időt futott. "Ez a 29.-dik maraton, amelyen részt vettem. Mivel célom az, hogy 50 éves születésnapomon fussam az ötvenedik maratont, nincs vesztegetni való időm. Mindenfajta szórakozást félretettem és ezen elfoglaltságok helyett inkább futok.."Ezt a példát valószínűleg nem követik túl sokan.
A Pégo-k részéről főleg elismerő szavakat hallhatunk, de két visszatérő panaszuk nekik is volt: sok az egyenes szakasz a pályán, kettő közülük különösen unalmas, és zavarónak találták azt a két rövid szakaszt is, ahol a futók csak kerítéssel vannak elválasztva a forgalomtól.
Egyébként a verseny aduja a szép belváros, és az, hogy a verseny útvonala érinti a város főbb nevezetességeit, amelyeket így több oldalról is megcsodálhatnak a futók, mivel a pálya a Duna két partján, az őket összekötő hidakon és a kapcsolódó belvárosi, bel-budai kerületekben lett kialakítva.
A budapesti maraton évről évre mind több látogatót fogad: idén 2500 résztvevő volt (köztük 700 külföldi, akik 41 országból érkeztek hazánkba), akik közül 2095-en értek célba. "Számunkra az a fontos, hogy egyre több amatőr futót vonzzunk ide."- mondja Kocsis Árpád, miközben maga is részt vesz a célba éppen befutó versenyzők ünneplésében. "Tudatában vagyunk annak, hogy sok futó az első 10-15 kilométer után magányosan fut, és, hogy a helyi lakosság ugyan bizonyos helyszíneken nagyon lelkesen bíztatja a futókat, de ez nem elég. A logisztikai feladatok megoldásakor is kifogástalan munkát kell végeznünk.." A frissítőállomások 4 kilométerenként vannak felállítva, nagyon jól felszereltek és a futókat egyértelmű jelzések informálják arról, hogy milyen távolságra vannak a legközelebbi frissítőállomástól. A célvonalnál minden futó ingyen megkapja a befutáskor készült fényképet és a hivatalos eredménylistát. A legkellemesebb meglepetés azonban minden bizonnyal akkor éri a futókat, amikor a város legelegánsabb és egyben legpatinásabb fürdőjében, a Széchényi fürdőben kipihenhetik magukat a hosszú futás után. A Széchenyi fürdő, amelyet 1913-ban nyitottak meg, 300 méterre van a célvonaltól, huszonkét különböző medencével rendelkezik, amelyek közül három szabadtéri. A futók itt a 38°C-os vízben pihenhetik ki a fáradalmakat.
Ez alatt a szervezők a maratoni falut átalakítják egy hatalmas ünnepséggé, amely a családi szórakozást helyezi előtérbe: tűzijáték, tánc, rock-koncertek várják a szórakozni vágyókat. A Pégo-csapat "legkanadaibb" tagja, Gérald Mendes a következőket meséli: "A mai napon lettem 44 éves, és ma futottam az első maratonomat (3 óra 31 perc alatt). Holnap indulok vissza Montrealba, négy év után, amit az Aventis-nál töltöttem. Ennek a négy évnek köszönhetem, hogy megismertem és megszerettem a futósportot. A mai maratont az ő tiszteletükre futottam, és persze a gyerekeimre, Sebastien-re és Isabelle-re gondolva." Mendes csillogó szemekkel mesél nekünk egy kedves öregúrral folytatott beszélgetésről is. Az öregúrral végül mi is találkoztunk a szálloda halljában a verseny előestéjén: "Andy 65 éves amerikai orvos, aki Budapesten született, de gyermekkora óta nem járt Magyarországon. Itt szerette volna lefutni a 165.-dik, egyben utolsó maratonját..."

Képaláírások:
105. old.: Budapest hét híddal és három völggyel rendelkezik. A külföldi maraton-futókat - akik összesen 700-an voltak és 41 országból jöttek, hogy felfedezzék a szép és titokzatos Budapestet - elbűvölte a város szépsége.

106-107. old.: 2500 versenyző rajtolt a nagy múltú Lánchídon.

Az Óbudai városrész szívében, a Gö térről, amely valóban egy békés sziget, startolnak a futók egy kisebb népi zenekar muzsikájának ritmusára. Az utolsó simítások mielőtt a futók a városközpont és az összegabalyodott villamossínek felé vennék az irányt.

108-109. old.: A magyar cukrászsütemények és a sok kedves mosoly mind a maraton-futók kellemes időtöltését szolgálják

A Duna-parton halad a mezőny, a főváros főbb nevezetességei mellett.

A Budapesten rendezett maratonokon az egyik legmagasabb a résztvevők száma.

Futás közben arra is kell gondolni, hogy a fotósokhoz közeledve mosolyogjon az ember.

A magyar cukrászat nagy tekintéllyel rendelkezik, s a frissítéskor is mandulás süteménnyel kínálják a futókat.

110. old.: A vidám Pégo-csapat, amint a Városligetben felállított régi mozdony előtt pózolnak. A Pégo-kat magával ragadta a város szépsége és a verseny hangulata.

Minden futó emlékérmet kapott a célba érkezéskor.

111. old.: A Millenium tér, azaz Hősök tere, ahonnan a futás indul.

Sok ezer szurkoló várta tapssal a befutókat, hogy aztán később együtt ünnepelhessenek a maratoni faluban.

112.old. : A futás során szenvedett energiaveszteséget legkellemesebben egy cigányzene mellett elköltött vacsorával lehet pótolni.

A Gellérthegy melletti völgy látképe: Budapest talán még szebb az éjszakai lámpák fényében.

Októberben a fák lombjai vörös és sárga színekben pompáznak.

BUDAPEST KÉT ARCA

Magyarország az ezredévnyi történelme során sokszor keveredett háborúba, megszállás alá, s csak az első világháború után lett a főváros Budapest, amikor az ország területe a harmadára csökkent a Trianoni békeszerződésben rögzített megállapodás szerint. Budapest 2 és fél millió lakosával (amely a teljes populáció negyede!) az ország legtöbb erőforrását birtokolja, ami egyre súlyosabb egyensúlyvesztést jelent, és a vidék elnéptelenedéséhez vezet. A város hivatalosan alig tíz éve a Varsói Szerződés felbomlásakor szabadult fel a szovjet megszállás alól, s azóta is a liberalizmus úttörőjeként tartják számon, szomszédos konkurenseivel Prágával és főleg Béccsel egyetemben. Ennek a pálfordulásnak a szimbóluma a belvárosban a kontinens legnagyobb bevásárlóközpontja, a neo-kapitalizmus temploma. Budapest azonban a történelmi múltjával is sok látogatót vonz, a várost kettészelő Duna és a két teljesen különböző arcot mutató Buda és Pest egyedülálló látványosság. A munkásnegyedekkel (Újpest, Csepel) körbevett Pesten találhatók a főbb középületek, mint a parlament, az Operaház, a múzeumok, a Váci utca, amely az elegáns bevásárló negyed, a piacok, a Gustav Eiffel tervei alapján épített Nyugati pályaudvar, a hatalmas Városligeti park, amely egyben a maraton helyszíne. A budai oldal, ahová hét hídon mehetünk át a pesti oldalról (a Lánchíd és a Szabadság-híd olyan látványosságok, amelyeket nem szabad elmulasztani) főleg a felső tízezer és az értelmiség által lakott. A Gellérthegy tetején a szabadságszobor és a Várhegy a turista számára kötelező látnivalók. A város harmadik kerülete Óbuda nagyrészt áldozatul esett a kommunista éra "újjáépítési" lázának, elszomorító lakótelepek épültek ide, s csak néhány kisebb terület maradt eredeti állapotában például a Gö tér, sárga, rózsaszín, zöld házaival, amely egyébként a maraton 20.-dik kilométerére esik. Az Óbudára vezető utat a futók a Margit szigeten teszik meg, amely egy hatalmas zöld terület a város szívében és sok sportlétesítménynek, uszodának, tenisz és focipályának stb... ad otthont. Egy utolsó tanács a 2002-ben Budapestre látogató futóknak: semmiképpen se hagyják ki az éjszakai fényekben fürdő Duna-parti látképet. A Duna-parton tett esti séta egy ízletes vacsora (a magyar konyha bővelkedik a remek fogásokban, mint a gulyás és más húsételek) után remek az emésztésnek is és felejthetetlen emlék lesz.

113.old.: Kocsis Árpád, a verseny szervezője.

A Váci utca, a sok kávéházi terasz, butikok: Budapesten pezseg az élet.

A rendőrség is ott volt...
A 2001-es Budapest Maraton a hatodik nemzetközi rendőrversenynek is otthont adott. Több mint 150 futó érkezett hazánkba 35 országból, s közülük első helyen természetesen az Etiópiából jött Negewo Tolosa végzett, aki egyben a versenyen a legjobb időt futotta, 2 óra 18 perc 45 másodperces eredménnyel. A francia rendőrök is kivették részüket a játékból, név szerint: Christopher Campagne, aki a 13.-dik helyen végzett és 2 óra 25 perc 3 másodperces időt futott, és Laurent Bossus, aki 21.-dik lett a versenyben és 2 óra 27 perc 18 másodperc alatt teljesítette a távot.

Hol, mikor és hogyan?
A 17-dik Budapest Marathon 2002 szeptember 29-én vasárnap kerül megrendezésre. Rajt: reggel 10 órakor.
A Malév-Air France menetrend szerinti gépe a párizsi Charles-de-Gaulle reptérről indul (menetidő: 2 óra 15 perc). Lufthansa-val is eljuthat Budapestre, egy átszállással.

Rendező:
Budapest Sportiroda
1438, Postafiók 332, Magyarország
Tel: 00 36 1 273 0937
Fax: 00 36 1 273 0936
e-mail: budapest.run@axelero.hu
honlap: www.budapestmarathon.com

Franciaországi partnereink:
Havas Voyages: tel.: 04 67913180
Sportifs a bord: tel.: 03 445740 27

Információ: Office de tourisme de Hongrie,
140, avenue Victor Hugo, 75016 Paris
Tel: 01 53 70 67 18 Fax: 01 47 04 83 57
E-mail: othon@club-internet.fr
Honlap: www.hongrie.org
Turista-információ Budapesten:
1364, Budapest, Pf.215 (?)

e-mail: info@budtour.hu vagy hungary@tourinform.hu
honlap: www.tourinform.hu