Negyvenhez közel is a csúcson - néhány perc Bernard Lagattal

Interjú a kenyai születésű, amerikai Bernard Lagattal a fedett pályás világbajnokságot követően, ahol 3000 méteren ezüstérmet szerzett. Szó esik a VB-ről, az edzéseiről, elvekről és a jövőbeni terveiről is.

Running Times: Gratulálunk az ezüsthöz! Elégedett a teljesítményével?
Bernard Lagat: Igazán boldog voltam. Ki akartam hozni magamból a legjobbat, tudtam, hogy a legjobb fiatal tehetséggel kell megküzdenem és az idő is ellenem játszott, de egy ilyen ellenféltől kikapni, mint Caleb Ndiku, nem rossz dolog; és így is a második legjobb lettem a világon

RT: Gondolja, hogy a teljesítménye – amelyet 39 évesen ér el - inspirál más sportolókat, hogy harminc felett se hagyják el a sportágat?
BL: Igen, pontosan. Én vagyok az élő példa azok számára akik a huszas éveik közepén aggódnak, hogy menni fog-e nekik. Akár a harmincas évei végén is lehet valaki sikeres, csak jól fel kell készülni és keményen edzeni. Ha célokat tűzöl ki, fegyelmezettnek kell lenned, keményen dolgozni, figyelni a szervezetedre és megfelelő emberekkel venni körül magad. Jövőre 40 leszek, ki tudja, talán ugyanezekkel a fickókkal állok majd a rajtnál. A kor csak egy szám.

RT: Milyen edzésmunkát végez mostanság?
BL: A korábbiaknál hosszabbakat futok most, például 13 mérföldet (21kilométert) 3:18 perc/km átlaggal, ahol az első mérföld körülbelül 5:45 majd egyre gyorsuló iram. A tempófutások is hosszabbak, korábban ötmérföldes tempót futottam, most nyolcat. A pályán például 1000m résztávokat is futok, de a specialitásom a 700m vagy annál rövidebb résztáv, abban vagyok jó. Igyekszünk a versenyeket modellezni amennyire lehetséges és rövidíteni a pihenőidőt. A rövid pihenővel végzett erős edzés olyan, mint egy verseny.

RT: Edzésen mér pulzust vagy laktátszintet?
BL: Nem, soha nem mértem ilyesmit. Igazából fogalmam sincs róla, megtanultam, mi a megfelelő erőfeszítés és csak ez alapján edzek.

Tovább a teljes interjúhoz az Edzésonline-ra