Luxemburg, Tokaj, Hortobágy

Két előkelő helyezéssel büszkélkedhet a Hortobágyon Mészáros Miklós. A Global OTP futókör egykori vezetője egyszer 8., tavaly pedig 6. lett a 7 kilométeres távon. A 8. EON Délibáb Futáson ismét az első tízben szeretne végezni, bár egyelőre egy Achilles-sérülés hátráltatja.

- Visszatérő táv számodra a hét kilométer. Idén miért nem emelted a penzumot?

- Több oka is van ennek a rövid távnak. Egyrészt a meleg miatt nem szeretnék megszakadni, másrészt az őszi hosszabb versenyekre készülök, ezért számomra a Hortobágy elsősorban egy gyorsító megmérettetés, harmadrészt pedig a kollégákkal úgy döntöttünk, hogy a célba érés után azonnal Tokaj felé vesszük az irányt. Amolyan bortúrára készülünk. Természetesen tartunk egy kis sziesztát, de az nem venné jól ki magát, ha valaki a félmaratoni távon indulna, mert akkor a többiek csak arra várnának, mikor ér be.

- Ez esetben akkor futás kifulladásig?

- Én is remélem, hogy lesz rá módom, azonban három hete egy verseny hajrájában egy rossz lépésnek köszönhetően az Achillesem megsérült, így magam sem tudom, mire leszek képes júliusban. Folyamatosan pihentetem a lábam, igaz, néhány napja Luxemburgban rajthoz álltam egy félmaratonon, de nagyon óvatosan kocogtam végig a távot. Arra is fel voltam készülve, hogy akár fel is kell adnom a versenyt. Szerencsére erre nem került sor, de azért így amolyan hobbifutóként éltem meg a napot. Amennyiben minden rendben lesz, akkor természetesen maximális erőbedobással fogok küzdeni: 4 perc alatti ezrekkel számolok, ami látatlanban, remélem, elég lesz az első tíz hely valamelyikére.

- És ha mégsem leszel teljesen egészséges?

- Nos, ez esetben akkor a luxemburgi élmények térnek vissza, azaz kocogni fogok. Ez azért sem lenne szerencsés, mert minél inkább benne fut az ember a tömegben, annál több port vernek fel alá az ellenfelek, ami hőségben nem annyira kellemes dolog.

- Mindig is a futás volt a kedvenc, vagy próbálkoztál más sportágakkal is?

- Régen fociztam, és legalább tíz éven keresztül bringával jártam dolgozni, míg el nem lopták a járgányomat. 2007 óta azonban kizárólag a futás dominál. Szellemi munkát végzek, amit ezzel a sporttal kompenzálok, és miután élvezetből teszem, épp annyit futok, amennyi jól esik. Lassan két évtizede a Margitszigeten edzek, ismerek már minden bokrot és fát, ezért ha nagyon unom a helyszínt, akkor a Római-part felé veszem az irányt. Nagyon remélem, hogy az Achillesem mihamarabb rendbe jön, és visszatérhet a heti 6-7 edzés, és akkor minden bizonnyal az E.ON Délibáb Futáson is 28 perc alatt leszek a célban.